Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által vezetett konzorcium mintegy 3,5 milliárd forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium (KNL) fejlesztésére.
A következő 3 évben megvalósuló projekt kiemelt céljai között szerepel a hazai kvantumkommunikációs hálózat kiépítése, a kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása, valamint egy olyan szakemberbázis kiépítése, amely élvonalbeli szimulációkat tud kialakítani és elvégezni a kvantumrendszerek és a kvantumszámítás területén. A hazai kvantuminformatikai és kvantumfizikai kutatások összefogására 2020-ban létrehozott nemzeti laboratóriumot működtető konzorcium további tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).
Az informatika fejlődése az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztatta az életünket, és ez a folyamat jelenleg is rohamléptekkel halad előre. Az információ feldolgozását, tárolását és továbbítását végző fizikai rendszerekben ma már kvantumtechnológiát alkalmaznak, ami a szakterületen egy újabb lényeges áttörés kiindulópontját jelenti. Bizonyos speciális kvantumfizikai jelenségeket, így a kvantumos szuperpozíciót és összefonódást mint újszerű erőforrásokat kiaknázva minőségi változást lehet elérni a kommunikációban, az információs és számítástechnológiákban – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleményében.
Ez a „második kvantumforradalomnak” nevezett fejlődési szakasz korábban elképzelhetetlen új lehetőségeket, ugyanakkor intellektuális és műszaki kihívásokat rejt magában a gazdaság és a társadalom számára. Ezért ahogy világszerte, úgy Magyarországon is a legkiválóbb hazai kutatók és mérnökök szoros összefogására van szükség ezen a területen. A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban közel húsz nemzetközileg magasan jegyzett, hazai kutatóintézetekben és egyetemeken működő kutatócsoport dolgozik azon, hogy Magyarország a terület élvonalába kerüljön. A fizikus, mérnök, matematikus és informatikus szakemberek tevékenysége tovább koncentrálható a kvantumtechnológia egyes gyorsan kialakuló elméleti és alkalmazott területeire. A laboratórium keretében megvalósuló átgondolt és összehangolt fejlesztésekkel maximalizálni lehet hazánk szerepét és jelentőségét a kvantuminformatika most kibontakozó széles horizontján.
A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium stratégiai céljai a következő három évben:
1. Kvantumkommunikációs hálózat megvalósítása.Regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakozik az Európai Unióban tervezett „kvantuminternethez”.
2. A kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása. Fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardverkomponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges, nemzetközi viszonylatban kiemelkedő színvonalú laboratóriumi háttér fenntartása.
3. Kvantumszámítás és kvantumrendszerek szimulációja. Kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértői bázis kiépítése.
A projekt közel 80 tapasztalt kutató mellett a kutatásokba bevont mintegy 50 doktori és 60 egyetemi hallgató közreműködésével valósul meg. A jelenleg folyó előkészítő lépések elvégzése után rövidesen az érdemi kutató-fejlesztő munka is elindulhat.
A Wigner FK, a BME és az ELTE „Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium komplex fejlesztése” című közös projektjét a „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” elnevezésű, 2022-2.1.1-NL kódszámú felhívás keretében a következő 3 évben 3,475 milliárd forinttal támogatja az NKFIH.
További információk a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium weboldalán és a laboratóriumot bemutató imázsfilmben találhatók.
Fotó: Kvantumelektronikai laboratórium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.