3,5 milliárd forint támogatás a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium fejlesztésére

3,5 milliárd forint támogatás a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium fejlesztésére
2023. 03. 20., 19:10

Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által vezetett konzorcium mintegy 3,5 milliárd forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium (KNL) fejlesztésére.

A következő 3 évben megvalósuló projekt kiemelt céljai között szerepel a hazai kvantumkommunikációs hálózat kiépítése, a kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása, valamint egy olyan szakemberbázis kiépítése, amely élvonalbeli szimulációkat tud kialakítani és elvégezni a kvantumrendszerek és a kvantumszámítás területén. A hazai kvantuminformatikai és kvantumfizikai kutatások összefogására 2020-ban létrehozott nemzeti laboratóriumot működtető konzorcium további tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Az informatika fejlődése az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztatta az életünket, és ez a folyamat jelenleg is rohamléptekkel halad előre. Az információ feldolgozását, tárolását és továbbítását végző fizikai rendszerekben ma már kvantumtechnológiát alkalmaznak, ami a szakterületen egy újabb lényeges áttörés kiindulópontját jelenti. Bizonyos speciális kvantumfizikai jelenségeket, így a kvantumos szuperpozíciót és összefonódást mint újszerű erőforrásokat kiaknázva minőségi változást lehet elérni a kommunikációban, az információs és számítástechnológiákban – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleményében.

Ez a „második kvantumforradalomnak” nevezett fejlődési szakasz korábban elképzelhetetlen új lehetőségeket, ugyanakkor intellektuális és műszaki kihívásokat rejt magában a gazdaság és a társadalom számára. Ezért ahogy világszerte, úgy Magyarországon is a legkiválóbb hazai kutatók és mérnökök szoros összefogására van szükség ezen a területen. A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban közel húsz nemzetközileg magasan jegyzett, hazai kutatóintézetekben és egyetemeken működő kutatócsoport dolgozik azon, hogy Magyarország a terület élvonalába kerüljön. A fizikus, mérnök, matematikus és informatikus szakemberek tevékenysége tovább koncentrálható a kvantumtechnológia egyes gyorsan kialakuló elméleti és alkalmazott területeire. A laboratórium keretében megvalósuló átgondolt és összehangolt fejlesztésekkel maximalizálni lehet hazánk szerepét és jelentőségét a kvantuminformatika most kibontakozó széles horizontján.

A Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium stratégiai céljai a következő három évben:

1. Kvantumkommunikációs hálózat megvalósítása.Regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakozik az Európai Unióban tervezett „kvantuminternethez”.

2. A kvantuminformatika elemi építőköveinek fizikai megvalósítása. Fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardverkomponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges, nemzetközi viszonylatban kiemelkedő színvonalú laboratóriumi háttér fenntartása.

3. Kvantumszámítás és kvantumrendszerek szimulációja. Kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértői bázis kiépítése.

A projekt közel 80 tapasztalt kutató mellett a kutatásokba bevont mintegy 50 doktori és 60 egyetemi hallgató közreműködésével valósul meg. A jelenleg folyó előkészítő lépések elvégzése után rövidesen az érdemi kutató-fejlesztő munka is elindulhat.

A Wigner FK, a BME és az ELTE „Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium komplex fejlesztése” című közös projektjét a „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” elnevezésű, 2022-2.1.1-NL kódszámú felhívás keretében a következő 3 évben 3,475 milliárd forinttal támogatja az NKFIH.

További információk a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium weboldalán és a laboratóriumot bemutató imázsfilmben találhatók.

Fotó: Kvantumelektronikai laboratórium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS