MFB Krízis Hitel: hogy senki se legyen bajban

2020. 05. 15., 21:40

1500 milliárdos vállalkozássegítő csomagot indított az MFB Csoport.

Egyetlen vállalkozást sem hagy segítség nélkül a Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Csoport válságkezelő- és gazdaságélénkítő programja. Az MFB Krízis Hitelét már kínálják az állami pénzintézet hitelközvetítő partnerei 2,5 százalékos kamattal – azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek egyébként nem jutnak forráshoz a bankoktól. Az állami pénzintézeti csoport teljes, hitel-, tőke és garancia megoldásokat tartalmazó programja 1500 milliárd forintos, amelyben az induló cégektől a legnagyobb vállalkozásokig minden gazdasági szereplő megtalálhatja a számára megfelelő finanszírozási formát.

Azokat a vállalkozásokat is átsegíti a nehézségeken az MFB Krízis Hitel, amelyek más forrásból nem tudják megoldani a járványhelyzet miatt kialakult likviditási problémáikat. A Magyar Fejlesztési Bank a vele szerződésben álló Pénzügyi Vállalkozásokon keresztül kínálja a kölcsönt, melyek listája már elérhető az MFB weboldalán. Az MFB Krízis Hitel fix 2,5 százalékos kamat és mindössze 0,1 százalékos (támogatott) garanciadíj mellett, önerő nélkül, vagy minimális önrész mellett vehető igénybe, 1 milliótól akár 150 millió forintos összeghatárig. A hitel tulajdonképpen bármire igényelhető, amire a jelenlegi helyzetben egy cégnek szüksége lehet: a hitelcél lehet beruházás, hitelkiváltás, forgóeszköz-hitel – beleértve a likviditás-finanszírozási, bérfizetés és munkahelymegőrzés jellegű célokat is.

Az MFB olyan mikro-, kis- és középvállalkozásokat célzott meg a Krízis Hitellel, melyek igényét a kereskedelmi bankok nem tudják kiszolgálni, vagy amelyeknek csak drágábban, magasabb kamatra adnának kölcsönt. Például mert számukra túl kicsi a hitelösszeg, vagy mert a cég – mérete, ágazata, vagy éppen a működési ideje miatt – kockázatosabbnak minősülne. Az MFB Krízis Hitel felvételét ugyanakkor minden érintett vállalkozásnak érdemes megfontolnia, hiszen a kedvező fix kamat itt üzemmérettől, és hitelösszegtől függetlenül jár.

„Az MFB Csoport összehangolt munkájával közel 1500 milliárd forintot tudunk biztosítani a hazai vállalkozásoknak és vállalatoknak. Senki sem marad ki, a hitel, tőke- és garanciaeszközök együttes hatására épülő program mentőöv a bajba jutott cégeknek, ugyanakkor fontos eszköz a fejlesztések, beruházások, jelentős méretű projektek megvalósításának ösztönzésére is” – emeli ki a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója, dr. Sipos-Tompa Levente.

Az MFB Csoport válságkezelő és gazdaságélénkítő programja komplex finanszírozási megoldásokat kínál a globális járványhelyzet miatti visszaesés ellensúlyozására. A program három pilléren nyugszik: támogatott hitelek mellett, garanciavállalást és célzott tőkejuttatást is kínál az állami bank leányvállalataival, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel és a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel, valamint külső partnereivel összefogva.

Az MFB Krízis Hitel mellett elérhető például az elsősorban közép- és nagyvállalatok számára kidolgozott MFB Versenyképességi Hitel és a kisebbek számára rövidesen megjelenő KKV Technológia Hitelprogram is, utóbbi esetében a kamat nulla százalékos lesz. A krízis előtt jól működő kisebb, közepes vagy nagyvállalatok, valamint az innovatív üzleti elképzelésre épülő startupok pedig a Hiventures Zrt. által kidolgozott tőkeprogramok kínálta tőkeinjekciót is választhatják. A harmadik pillér pedig hitelgarancia vállalása, amellyel jelentősen javítható a vállalkozások hitelképessége. Ebben a konstrukcióban a magyar állam a hitel tőketartozásának akár 90 százalékára is tud kezességet nyújtani úgy, hogy az ezért fizetendő garanciavállalási díjra támogatás jár. A Krízis Garanciaprogramot a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújtja a vállalkozások számára.

Az MFB válságkezelő- és gazdaságélénkítő termékei már igényelhetők a Magyar Fejlesztési Banknál és a programjaiban részt vevő pénzintézeteknél, a részletekről a www.mfb.hu oldalon érdemes tájékozódni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS