Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy tavaly november végére héthavi mélypontra esett a hitelkártya-tartozás összege, nem feltétlenül jelent fordulatot – a trendek szerint a novemberi „megpihenést” erőteljesebb karácsonyi eladósodás követte.
Bár hét hónapos mélypontra jutott, ám éves szinten még így is 5 százalékot meghaladó mértékben, 151,7 milliárd forintra nőtt 2023 novemberére a magyar lakosság hitelkártya-tartozása – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 2023. évi összegekhez hasonló mértékű kártyatartozásokkal hónapokon keresztül utoljára 2014-ben bírtak a magyar háztartások, ám akkoriban a forgalomban lévő hitelkártyák száma még meghaladta az 1,41 millió darabot.
Az elmúlt év őszén, 2023 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint viszont 400 ezerrel kevesebb, 1,11 millió hitelkártya volt csak forgalomban. Ennek köszönhetően az egy kártyára jutó hitelkártya-tartozás 2023-ban már stabilan 130 000 forint fölött volt. A fentieknek köszönhetően az egy kártyára jutó tartozás növekedése értelemszerűen lepipálta a teljes tartozás bővülési ütemét, egész évben 10 százalék felett volt – csak a novemberi csökkenésnek köszönhetően szorult hajszállal ezen szint alá.
A másik fontos különbség az egy évtizedes adatokhoz képest, hogy a folyószámla jellegű hiteleken belül a hitelkártya-tartozások 2014-ben csak a teljes tartozás átlagosan 42 százalékát adták, idén azonban 100-ból 48-49 forint olyan tartozás, amit a türelmi idő letelte után nem törlesztettek az adósok – hívta fel a figyelmet a Gergely Péter.
Ez azért „veszélyesebb”, mint a folyószámla-tartozások felfutása, mert míg a folyószámlahitel-tartozásokat a hónap során a számlákra érkező pénzek (fizetések) automatikusan törlesztik, addig a határidőre nem fizetett hitelkártya-tartozás csak akkor csökken, ha az ügyfél befizetést teljesít, addig hónapról-hónapra görgetve ketyeg a havi 2-3 százalékos hitelkamat.
A pénzügyi szakértő emlékeztetett, hogy a hitelkártya-tartozások esetében az ügyfelek hitelterhe az előző félév utolsó hónapjának első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékkal megnövelt értéke lehet, azaz az első hat hónapban akár 50,5 százalékkal is kamatozhatnak a hitelkártya-tartozások. A szakértő szerint a bankok ennek ellenére az elmúlt időszakban nem használták ki a jogszabály adta lehetőségeket, de a stabilan 25-35 százalékos éves kamatok sem számítanak alacsonynak.
Gergely Péter szerint a hitelkártya-tartozások elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése egyértelműen azt mutatta, hogy a családok a magas infláció miatt kifeszített helyzetüket a fennálló hitellehetőségek aktívabb kihasználásával próbálták ellensúlyozni. Bár a pénzromlás meredeken csökkent, és a háztartások anyagi helyzete javult, a novemberi kedvezőbb hitelkártya-tartozás adat nem feltétlenül jelenti már ennek statisztikában történő megjelenését.
A szakértő szerint önmagában az a tény, hogy az októberi 151,7 milliárd forintról novemberre 144,6 milliárd forintra csökkent a hitelkártya-tulajdonosok tartozása, nem meglepetés hiszen az azt megelőző tíz évből nyolc alkalommal is csökkent a karácsonyt megelőző hónapban a fennálló hitelkártya-tartozás – egyfajta felkészülésként a karácsonyi időszakra.
A statisztikák szerint viszont utoljára 2016-ban volt példa arra, hogy az év utolsó hónapjában az ügyfelek kevesebb pénzzel tartozzanak a bankoknak, mint az adott év novemberében – ez pedig azt vetíti előre, hogy 2023-at is csúcson zárhatja a hitelkártya-tartozás. Fellélegezni csak akkor lehet, ha a csökkenő trend több hónapon keresztül fennmarad – vélekedett a szakértő.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.