Csok Plusz: a legfontosabb tudnivalók

A legfontosabb pozitívum, hogy a lakáscélú támogatásnál a hitel kamata legfeljebb 3 százalék lesz, de akár ennél kedvezőbb feltételekkel is biztosíthatják ezt a pénzintézetek, amely esetleges versenyre sarkalhatja őket az ügyfélszerzésben. Bár az igénylők köréből kiszorulnak azok, akik egyáltalán nem terveznek gyermeket, vagy nem bővítenék tovább családjukat, azonban a maximális hitelösszeg megállapításánál már biztosan pozitívum, hogy a vállalt gyermekek mellett a meglévőket is figyelembe veszik.

„A új rendelettervezetnek köszönhetően tisztább képet kaptunk a támogatási rendszer változásairól és sok eddig nyitott kérdés is megválaszolásra került. Jó hír, hogy az ingatlanok előírásai terén nem terveznek jelentős változásokat az eddigiekhez, sőt az első lakásvásárlás kérdéskörét lazábban kezelné a rendszer. A hitelhez kapcsolódó részletszabályoknál azonban sok apró részletre kell majd figyelni, amelyeknél így érdemes majd pénzügyi szakértő segítségét igénybe venni, ha gyors és problémamentes folyamatot szeretnénk az igénylés során” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

A Credipass pénzügyi szakértői témakörönként összegyűjtötték, hogy mik azok a lényeges pontok, amelyekre mindenképpen érdemes kiemelten odafigyelni.

A kölcsönhöz kapcsolódó változások közül három pontot emeltek ki a Credipass szakértői. A türelmi időhöz kapcsolódóan kiderült, hogy nem választható opcióként szerepel a tervezetben, tehát az első 12 hónapban mindenképpen csak kamatfizetés történhet. Ennek következtében a jövedelem terhelhetőségnél a második évtől aktuális, vagyis már a tőkét is tartalmazó havi részlettel szükséges számolni, így, ha a maximális futamidőt vesszük, olyan, mintha 24 évre venné fel a kölcsönt az igénylő.

A tervezet korlátozza a bankok által felszámítható költségeket is, e szerint legfeljebb a kölcsönösszeg 0,75 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint folyósítási díj számítható fel és maximum 1 százalék előtörlesztési díj alkalmazható. A jogszabálytervezet a kedvezményes kamatot nem fix, hanem 3 százalékos kamatszinten maximalizálja, ezáltal lehetővé teszi, hogy a bankok ennél is alacsonyabb kamatozást ajánljanak az ügyfelek részére.

Változások derültek ki a büntetőkamatok tekintetében is. Amennyiben az elvárt határidőn belül a pár nem, vagy csak részben teljesíti a gyermekvállalást, úgy a határidő lejárta után megszűnik a kamattámogatás, ezen felül az igénylőknek arra is készülniük kell, hogy a rendeletben meghatározott büntetés összegét 120 napon belül vissza kell fizetniük.

Az igénylőkhöz kapcsolódóan ismert tény, hogy a Csok Plusz esetében a házaspár hölgy tagja maximum 41 éves korig veheti igénybe a támogatást. Átmeneti szabályozásként azonban még 2 évig (2025. év végéig) a 41 év feletti hölgytaggal rendelkező házaspárok is igényelhetik a Csok Pluszt, ha igazolják a legalább 12 hetes terhességet, vagy bemutatják a 2024. január 1. és 2025. december 31. között létrejött örökbefogadásra vonatkozó gyámhatósági határozatot.

Fontos változás azonban, hogy használt és új ingatlan vásárlása esetén egyaránt az igénylés feltétele lesz a 2 éves folyamatos tb-jogviszony megléte, maximum 30 nap megszakítással, továbbá új elem a szabályozásban az is, hogy a hiányosan benyújtott kérelmek esetén, hiánypótlásra van lehetősége az igénylőknek, amelyre a felhívást követően maximum 10 munkanap áll majd rendelkezésre. Ez jelentős könnyítés lehet sok család, házaspár számára.

A tartozás-elengedéshez kapcsolódóan jó hír, hogy a még meg nem született, de legalább 12 hetes magzat már vállalt gyermeknek számít, így tehát beleszámít a tartozás-elengedésbe is. A Csok Plusz előnye ugyanis, hogy a futamidő alatt születendő és örökbefogadott gyermekek után jelentős tartozás-elengedésre van lehetőség. A második baba érkezésétől minden további gyermek után 10-10 millió forinttal csökken a tartozás, azonban az igénylés előtt született gyermekeket itt nem lehet figyelembe venni.

Az ingatlanhoz kapcsolódóan fontos információ, hogy a támogatás igénybevételéhez a szóban forgó ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot, vagy egyéb esetben a 150 millió forintot.

Pontosította a rendelettervezet az első lakás fogalmát is, ugyanis első lakásszerző lehet az a házaspár, akik a kölcsönkérelem benyújtásakor, vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban tulajdonjoggal. Ezt az jelenti, hogy akkor is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt, ha külön-külön rendelkeztek már korábban ingatlannal. Erről elegendő csak nyilatkozatot tenni, egyéb dokumentum benyújtására nincs szükség. Az továbbra is kikötés, hogy az ingatlan hitelintézet által megállapított forgalmi értéke legfeljebb 20 százalékkal térhet el a vételártól. Ha nem minősül első lakásnak az ingatlan, akkor a meglévő közös ingatlan vagy ingatlanok forgalmi értékét meg kell haladnia a Csok Plusz segítségével vásárolt közös lakás vételárának. Nagy könnyebbség, hogy a családoknak nem lesz kötelező eladniuk a meglévő ingatlanjukat az igényléshez. Kérdéses azonban, hogy hogyan kell majd igazolni az új közös ingatlan forgalmi értékéhez képest a meglévő lakás forgalmi értékét: vajon elegendő egy nyilatkozat vagy egy friss értékbecslés elkészítésére is szükség lehet.

Erre a kérdésre a mostani tervezet nem ad egyelőre választ, azt azonban szabályozza, hogy a használt és új lakás, illetve ház esetén milyen feltételek vonatkoznak a hasznos alapterületre. Az alapterület vizsgálatánál a gyermekek számát is figyelembe kell venni, ahol a rendelet szerint a meglévő és vállalt gyermek is számít. A korábbiakhoz képest a használt ingatlanszerzésre vonatkozóan itt változást vezettek be: lakás esetében a minimális elvárás egy gyermeknél 40 négyzetméter, két gyermek esetén 50 négyzetméter, három vagy több gyermek esetén pedig 60 négyzetméter. Egylakásos lakóingatlan, lakóház esetében ennek az alapterületnek egy gyermeknél a 70 négyzetméternek, két gyermek esetén 80 négyzetméternek, három vagy több gyermek esetén pedig 90 négyzetméternek kell lennie – függetlenül attól, hogy új vagy használt. Ez fontos változás, hiszen eddig a használt egylakásos lakóingatlan esetén is elegendő volt a 40–60 négyzetméteres feltételnek való megfelelés, ez pedig tovább szűkítheti az igénylői kört.