A babaváró hitelt elsősorban lakáscélra fordítják

2022. 12. 31., 12:12

Meghosszabbították a gyermekvállalást ösztönző babaváró határidejét, így 2024 végéig kérhető ez a kedvezményes konstrukció. A hosszabbítás a lakáspiacra is hatással lehet, a K&H-nál ugyanis a babaváró támogatások túlnyomó részét lakáscélra fordították az érintettek. Az elmúlt 3,5 évben a pénzintézet több mint 225 milliárd forint értékben folyósított babaváró kölcsönt, ebből 60 milliárdot 2022-ben vettek fel, így a K&H piaci részesedése a 2021-es 11,8 százalékról 13,5 százalékra emelkedett.

Újabb két évet kapott a babaváró támogatás: egy friss jogszabály szerint 2024 végéig lehet igényelni a gyermekvállalást ösztönző, az állami támogatás miatt kedvezményes hitelkonstrukciót. A babaváró maximális összege 10 millió forint és a teljes futamidő alatt kamatmentes, ha 5 éven belül születik legalább egy gyermek a családban.

Ezen kívül a gyermek születését követően kérhető a hitel törlesztésének 3 évig tartó szüneteltetése is. Az állam a második gyermek megszületésekor az aktuális tőketartozás 30 százalékát, a harmadik gyermek érkezését követően pedig a teljes adósságot átvállalja.

„A jelenlegi, korábbinál bizonytalanabb gazdasági helyzetben és a magas kamatkörnyezet miatt felértékelődhet a babaváró támogatás szerepe a rendkívül kedvező kamatszintje miatt. A kölcsön szabad felhasználású, de a K&H-nál elsősorban lakáscélra fordították a babaváró összegét az érintettek a 2019 júliusi indulás óta” – mondta Árva András, a pénzintézet lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

Az elmúlt 3,5 évben a K&H-nál az új babaváró hitelek volumene elérte a 225 milliárd forintot, míg a K&H piaci részesedése a 2021-es 11,8 százalékról 13,5 százalékra emelkedett annak köszönhetően, hogy 2022-ben 60 milliárd forintnyi babaváró hitelt folyósított a bank.

A szakember azt is elmondta, hogy bár a babaváró támogatás összege önmagában kevés egy lakás megvásárlásához, de önrészként is felhasználható az összeg, így a gyermeket vállaló házaspárok – megfelelő hitelképesség esetén – babaváró hitellel plusz államilag támogatott csok-os és esetleg még piaci lakáshitellel együtt vásárolhatnak lakóingatlant.

(Árva András is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 168. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS