A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2019-ben négy termelőnek ítélte oda az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegyet.
Az Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet a Molnár B. Tamás és Bittera Dóra nevével fémjelzett Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) alapította 2013-ban a francia Label Rouge mintájára – írja a Gusto.
Az Aranyszalag mögött az a meggyőződés áll, hogy a terroár és a valódi kézművesség védelemre szorul. Rendkívüli alapanyag nélkül nincs jó konyha.
„Nagyon fontos tett volt az Aranyszalag Minőség megalapítása. Célja a kiemelkedő minőség, az egyediség védelme, megbecsülése, a hitelesség. Igényt akarunk teremteni a minőség iránt és segíteni azokat a termelőket, akik vállalják ezt az egyáltalán nem veszélytelen kalandot” – mondta Molnár B. Tamás, az MGE alapító elnöke.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2019-ben a következőknek ítéli oda az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegyet:
Az állomány francia vérvonalú Carneau, Hubbel és Euro-pigeon galambokra épül. A tartók kerülik az antibiotikumokat és a mesterséges vitaminokat.
Munkaigényes, kézzel válogatott és csumázott paprika hagyományosan szárítva, kiméletesen őrölve.
Világviszonylatban is egyedülálló technológiával készülő sonka, szabadtartású szőke mangalicából. Az elletésből kivont, ötéves kocákat még további két évig tartják, sonkájukat 3-4-5 évig érlelik.
A család az első budapesti francia étterem ösztönzésére kezdte el termeszteni a minőségi minizöldségeket és salátákat, sok évvel ezelőtt. Salátakeverékük 15-20-féle levélből áll, összetétele évszakonként változik.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.