A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2019-ben négy termelőnek ítélte oda az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegyet.
Az Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet a Molnár B. Tamás és Bittera Dóra nevével fémjelzett Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) alapította 2013-ban a francia Label Rouge mintájára – írja a Gusto.
Az Aranyszalag mögött az a meggyőződés áll, hogy a terroár és a valódi kézművesség védelemre szorul. Rendkívüli alapanyag nélkül nincs jó konyha.
„Nagyon fontos tett volt az Aranyszalag Minőség megalapítása. Célja a kiemelkedő minőség, az egyediség védelme, megbecsülése, a hitelesség. Igényt akarunk teremteni a minőség iránt és segíteni azokat a termelőket, akik vállalják ezt az egyáltalán nem veszélytelen kalandot” – mondta Molnár B. Tamás, az MGE alapító elnöke.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2019-ben a következőknek ítéli oda az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegyet:
Az állomány francia vérvonalú Carneau, Hubbel és Euro-pigeon galambokra épül. A tartók kerülik az antibiotikumokat és a mesterséges vitaminokat.
Munkaigényes, kézzel válogatott és csumázott paprika hagyományosan szárítva, kiméletesen őrölve.
Világviszonylatban is egyedülálló technológiával készülő sonka, szabadtartású szőke mangalicából. Az elletésből kivont, ötéves kocákat még további két évig tartják, sonkájukat 3-4-5 évig érlelik.
A család az első budapesti francia étterem ösztönzésére kezdte el termeszteni a minőségi minizöldségeket és salátákat, sok évvel ezelőtt. Salátakeverékük 15-20-féle levélből áll, összetétele évszakonként változik.
2024 januárjában Magyarország is ott lesz a Fagylalt Világkupán, ahol a világ minden tájáról érkező országokkal méretteti meg magát.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.