Ők kapták idén az Aranyszalagot

2019. 05. 06., 13:31

A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2019-ben négy termelőnek ítélte oda az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegyet.

Az Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet a Molnár B. Tamás és Bittera Dóra nevével fémjelzett Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) alapította 2013-ban a francia Label Rouge mintájára – írja a Gusto.

Az Aranyszalag mögött az a meggyőződés áll, hogy a terroár és a valódi kézművesség védelemre szorul. Rendkívüli alapanyag nélkül nincs jó konyha.

„Nagyon fontos tett volt az Aranyszalag Minőség megalapítása. Célja a kiemelkedő minőség, az egyediség védelme, megbecsülése, a hitelesség. Igényt akarunk teremteni a minőség iránt és segíteni azokat a termelőket, akik vállalják ezt az egyáltalán nem veszélytelen kalandot” – mondta Molnár B. Tamás, az MGE alapító elnöke.

A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2019-ben a következőknek ítéli oda az Aranyszalag Minőség tanúsító védjegyet:

  • Bálint húsgalamb / Dunaföldvár

Az állomány francia vérvonalú Carneau, Hubbel és Euro-pigeon galambokra épül. A tartók kerülik az antibiotikumokat és a mesterséges vitaminokat.

  • Kézzel válogatott szegedi Rubin paprika

Munkaigényes, kézzel válogatott és csumázott paprika hagyományosan szárítva, kiméletesen őrölve.

  • Baumgartner Antal levegőn szárított mangalicasonkája

Világviszonylatban is egyedülálló technológiával készülő sonka, szabadtartású szőke mangalicából. Az elletésből kivont, ötéves kocákat még további két évig tartják, sonkájukat 3-4-5 évig érlelik.

  • Saliverzum zöldség és salátakeverék (Szeged) Sándor Viktória

A család az első budapesti francia étterem ösztönzésére kezdte el termeszteni a minőségi minizöldségeket és salátákat, sok évvel ezelőtt. Salátakeverékük 15-20-féle levélből áll, összetétele évszakonként változik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS