Kedden és szerdán tartják a szakácsverseny világdöntőjét Lyonban

2019. 01. 28., 08:45

Huszonnégy nemzet csapatainak részvételével rendezik meg a világ legrangosabb szakácsversenye, a Bocuse d'Or világdöntőjét január 29-30-án Lyonban. Magyarországot Pohner Ádám képviseli.

A Paul Bocuse által 32 évvel ezelőtt elindított szakácsverseny fináléját minden második évben tartják meg a franciaországi városban, a SIRHA gasztronómiai vásár keretein belül. A verseny mindkét napján 12-12 csapat készíti el fogásait, a magyarok a sorsolás szerint a keddi napon, másodikként kezdhetnek.

Európából 10 csapat kvalifikálta magát, Ázsiából és az összamerikai térségből 5-5 csapat jutott be, Afrikát 2 versenyző képviseli, további két csapat (Olaszország és Kína) pedig szabadkártyával indulhat az idei finálén.

A magyar csapat elnöke ezúttal is Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke. Az idei versenyző Pohner Ádám, akit Csillag Richárd commis segít, coachként pedig Segal Viktor vesz részt a munkában. A magyar csapat felkészülését két nemzetközi kiválóság, a korábban aranyérmes Orjan Johannessen és a versenyzőként bronz-, coachként pedig aranyérmet nyert Odd Ivar Solvold is segíti.

Magyarország először 2013-ban képviseltette magát a lyoni finálén, abban az évben Széll Tamás és csapata a 10. helyet szerezték meg. 2015-ben Molnár Gábor – és mellette commis-ként Pohner Ádám – a 13. helyen végzett, majd 2017-ben Széll Tamás az európai kontinensdöntő megnyerése után a 4. helyen futott be a világdöntőben.

A csapatoknak minden évben két ételt kell elkészíteniük. A versenytémák ezúttal két tavaly elhunyt, legendás séf, Paul Bocuse és Joel Robuchon munkásságának állítanak emléket.

Az idei tányértéma egy francia klasszikus, a zöldség chartreuse lesz, amelyet meghatározott kagylófélékkel kell elkészíteni. Az ételhez csak a hivatalos versenypiacon elérhető zöldségek használhatók fel.

Ismert már a hústál kötelező alapanyaga, a csontos borjúkaraj is, kihívás azonban, hogy az ételt kötelező a csonttal együtt elkészíteni. A hústálat úgy kell megalkotni, hogy utána 14 adagban lehessen tálalni, és az ételhez minimum egy másik borjúrészt – lábat, vesét, mirigyet, májat vagy pacalt – is fel kell használni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS