Évente húsz kiló finom pékárut esznek meg a magyarok

2020. 01. 18., 09:00

Miközben a hazai kenyérfogyasztás mértéke éves szinten stagnál, vagy kicsit csökken, addig a péksüteményekből 2014 óta folyamatosan többet eszünk. A KSH legutóbbi adatai szerint az öt évvel ezelőtti 10,4 kiló/fő/év szintről az ezekből a termékfajtákból – amibe beletartozik a sajtos pogácsa, vagy a kakaós csiga is – elfogyasztott mennyiség mára közel 20 kilóra (19,9 kg) növekedett a magyar lakosság körében.

„Mint a legtöbb élelmiszerfajta esetében, sosem azzal van a gond, hogy valamit együnk-e, vagy sem. A mérték betartása a fontos. Ha egyoldalúvá válik a táplálkozás, és a finom pékáruk dominálják a napi étkezéseket, akkor számos olyan tápanyaghoz nem jut hozzá a szervezetünk, amire pedig szüksége lenne, például rostokból kevesebbet fogyasztunk. A másik oldalon viszont a cukor- illetve a sófogyasztásunk lehet több mint az ajánlott. A gyerekek esetében még inkább oda kell figyelni, hogy kiegyensúlyozott maradjon a táplálékbevitelük. Ha kerül is finom pékáru az asztalra, mindig legyen mellette többek közt zöldség vagy gyümölcs, tojás, húsféleség vagy tejtermék is” – hangsúlyozta Antal Emese, dietetikus.

A JÓkenyér és a Pulzus 2019. novemberében készített, a felnőtt népességet reprezentáló, ezerfős online kutatása tovább árnyalja ezt a képet. Kiderül belőle, hogy a vásárlók tudatossága, ha lassan is, de javul a péktermékek terén. A felmérésbe bevont válaszadók többsége (62 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a finom pékáruk esetében is jobban preferálja azt, ami inkább adalékmentes.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a fiatalabbak (18-39 évesek) és az idősebbek (40 – 65 évesek) között hasonló arányban (a válaszadók egyharmada) vannak azok az emberek, akik fontosnak tartják, hogy természetes összetevőket tartalmazzon az általuk megvásárolandó pékáru. Sőt az idősebb korosztályba tartozók még annyival tudatosabbak is mindenki másnál, hogy többen vannak köztük azok (az őket reprezentáló megkérdezettek 26 százaléka), akik fel is kutatják azokat a helyeket, ahol adalékmentes finom pékárukat tudnak venni, ha a lakhelyükhöz közel esetleg nem találnak.

 „Azt látom, és a kutatásunk adatai is azt sugallják, hogy a számszerű növekedés után, lassan eljön az ideje a minőség felértékelődésének a finom pékáruknál is. Szerintem pár éven belül nem az lesz a fontos, hogy valamiből még többet fogyasszunk. Inkább az, hogy egészségesebb legyen az, amit megeszünk. A felmérés rámutat arra is, hogy a megkérdezett fiatalabb korosztályok (39 év alattiak) és a náluk idősebbek (40 – 65 évesek) közel harmada már ma is úgy éli az életét, hogy mer váltani, kipróbálni valami mást, ami egészséges, természetes” – hangsúlyozta Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa.

Hozzátette, hogy a maguk részéről a pékség megalapítása óta nagy energiákat fektetnek a termékfejlesztésbe, hogy csak olyan pékárukat készítsenek, amelyek adalékmentesek, valamint természetes összetevőkből állnak. 

A szakember úgy látja, hogy az édes-sós péktermékek piaci dominanciája hatással van a kenyérgyártásra is. Bár a JÓkenyér kutatásából az derül ki, hogy a magyar vásárlók többsége azt szereti, ha a kenyérnek semleges az íze, már elkezdtek egyre nagyobb számban megjelenni a hazai piacon a savanykás és ízesített termékek is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 06., 12:25
A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban. Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.
2025-11-06 17:05:00
A Magyar Innovációs Szövetség 34. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2025-ben mérhető üzleti, illetve társadalmi hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek, pályázni 2026. február 9-ig lehet a szövetség weboldalán.

  Rovathírek: HIPA

Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS