Évente húsz kiló finom pékárut esznek meg a magyarok

2020. 01. 18., 09:00

Miközben a hazai kenyérfogyasztás mértéke éves szinten stagnál, vagy kicsit csökken, addig a péksüteményekből 2014 óta folyamatosan többet eszünk. A KSH legutóbbi adatai szerint az öt évvel ezelőtti 10,4 kiló/fő/év szintről az ezekből a termékfajtákból – amibe beletartozik a sajtos pogácsa, vagy a kakaós csiga is – elfogyasztott mennyiség mára közel 20 kilóra (19,9 kg) növekedett a magyar lakosság körében.

„Mint a legtöbb élelmiszerfajta esetében, sosem azzal van a gond, hogy valamit együnk-e, vagy sem. A mérték betartása a fontos. Ha egyoldalúvá válik a táplálkozás, és a finom pékáruk dominálják a napi étkezéseket, akkor számos olyan tápanyaghoz nem jut hozzá a szervezetünk, amire pedig szüksége lenne, például rostokból kevesebbet fogyasztunk. A másik oldalon viszont a cukor- illetve a sófogyasztásunk lehet több mint az ajánlott. A gyerekek esetében még inkább oda kell figyelni, hogy kiegyensúlyozott maradjon a táplálékbevitelük. Ha kerül is finom pékáru az asztalra, mindig legyen mellette többek közt zöldség vagy gyümölcs, tojás, húsféleség vagy tejtermék is” – hangsúlyozta Antal Emese, dietetikus.

A JÓkenyér és a Pulzus 2019. novemberében készített, a felnőtt népességet reprezentáló, ezerfős online kutatása tovább árnyalja ezt a képet. Kiderül belőle, hogy a vásárlók tudatossága, ha lassan is, de javul a péktermékek terén. A felmérésbe bevont válaszadók többsége (62 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a finom pékáruk esetében is jobban preferálja azt, ami inkább adalékmentes.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a fiatalabbak (18-39 évesek) és az idősebbek (40 – 65 évesek) között hasonló arányban (a válaszadók egyharmada) vannak azok az emberek, akik fontosnak tartják, hogy természetes összetevőket tartalmazzon az általuk megvásárolandó pékáru. Sőt az idősebb korosztályba tartozók még annyival tudatosabbak is mindenki másnál, hogy többen vannak köztük azok (az őket reprezentáló megkérdezettek 26 százaléka), akik fel is kutatják azokat a helyeket, ahol adalékmentes finom pékárukat tudnak venni, ha a lakhelyükhöz közel esetleg nem találnak.

 „Azt látom, és a kutatásunk adatai is azt sugallják, hogy a számszerű növekedés után, lassan eljön az ideje a minőség felértékelődésének a finom pékáruknál is. Szerintem pár éven belül nem az lesz a fontos, hogy valamiből még többet fogyasszunk. Inkább az, hogy egészségesebb legyen az, amit megeszünk. A felmérés rámutat arra is, hogy a megkérdezett fiatalabb korosztályok (39 év alattiak) és a náluk idősebbek (40 – 65 évesek) közel harmada már ma is úgy éli az életét, hogy mer váltani, kipróbálni valami mást, ami egészséges, természetes” – hangsúlyozta Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa.

Hozzátette, hogy a maguk részéről a pékség megalapítása óta nagy energiákat fektetnek a termékfejlesztésbe, hogy csak olyan pékárukat készítsenek, amelyek adalékmentesek, valamint természetes összetevőkből állnak. 

A szakember úgy látja, hogy az édes-sós péktermékek piaci dominanciája hatással van a kenyérgyártásra is. Bár a JÓkenyér kutatásából az derül ki, hogy a magyar vásárlók többsége azt szereti, ha a kenyérnek semleges az íze, már elkezdtek egyre nagyobb számban megjelenni a hazai piacon a savanykás és ízesített termékek is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS