Évente húsz kiló finom pékárut esznek meg a magyarok

2020. 01. 18., 09:00

Miközben a hazai kenyérfogyasztás mértéke éves szinten stagnál, vagy kicsit csökken, addig a péksüteményekből 2014 óta folyamatosan többet eszünk. A KSH legutóbbi adatai szerint az öt évvel ezelőtti 10,4 kiló/fő/év szintről az ezekből a termékfajtákból – amibe beletartozik a sajtos pogácsa, vagy a kakaós csiga is – elfogyasztott mennyiség mára közel 20 kilóra (19,9 kg) növekedett a magyar lakosság körében.

„Mint a legtöbb élelmiszerfajta esetében, sosem azzal van a gond, hogy valamit együnk-e, vagy sem. A mérték betartása a fontos. Ha egyoldalúvá válik a táplálkozás, és a finom pékáruk dominálják a napi étkezéseket, akkor számos olyan tápanyaghoz nem jut hozzá a szervezetünk, amire pedig szüksége lenne, például rostokból kevesebbet fogyasztunk. A másik oldalon viszont a cukor- illetve a sófogyasztásunk lehet több mint az ajánlott. A gyerekek esetében még inkább oda kell figyelni, hogy kiegyensúlyozott maradjon a táplálékbevitelük. Ha kerül is finom pékáru az asztalra, mindig legyen mellette többek közt zöldség vagy gyümölcs, tojás, húsféleség vagy tejtermék is” – hangsúlyozta Antal Emese, dietetikus.

A JÓkenyér és a Pulzus 2019. novemberében készített, a felnőtt népességet reprezentáló, ezerfős online kutatása tovább árnyalja ezt a képet. Kiderül belőle, hogy a vásárlók tudatossága, ha lassan is, de javul a péktermékek terén. A felmérésbe bevont válaszadók többsége (62 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a finom pékáruk esetében is jobban preferálja azt, ami inkább adalékmentes.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a fiatalabbak (18-39 évesek) és az idősebbek (40 – 65 évesek) között hasonló arányban (a válaszadók egyharmada) vannak azok az emberek, akik fontosnak tartják, hogy természetes összetevőket tartalmazzon az általuk megvásárolandó pékáru. Sőt az idősebb korosztályba tartozók még annyival tudatosabbak is mindenki másnál, hogy többen vannak köztük azok (az őket reprezentáló megkérdezettek 26 százaléka), akik fel is kutatják azokat a helyeket, ahol adalékmentes finom pékárukat tudnak venni, ha a lakhelyükhöz közel esetleg nem találnak.

 „Azt látom, és a kutatásunk adatai is azt sugallják, hogy a számszerű növekedés után, lassan eljön az ideje a minőség felértékelődésének a finom pékáruknál is. Szerintem pár éven belül nem az lesz a fontos, hogy valamiből még többet fogyasszunk. Inkább az, hogy egészségesebb legyen az, amit megeszünk. A felmérés rámutat arra is, hogy a megkérdezett fiatalabb korosztályok (39 év alattiak) és a náluk idősebbek (40 – 65 évesek) közel harmada már ma is úgy éli az életét, hogy mer váltani, kipróbálni valami mást, ami egészséges, természetes” – hangsúlyozta Ludwig Klára, a JÓkenyér tulajdonosa.

Hozzátette, hogy a maguk részéről a pékség megalapítása óta nagy energiákat fektetnek a termékfejlesztésbe, hogy csak olyan pékárukat készítsenek, amelyek adalékmentesek, valamint természetes összetevőkből állnak. 

A szakember úgy látja, hogy az édes-sós péktermékek piaci dominanciája hatással van a kenyérgyártásra is. Bár a JÓkenyér kutatásából az derül ki, hogy a magyar vásárlók többsége azt szereti, ha a kenyérnek semleges az íze, már elkezdtek egyre nagyobb számban megjelenni a hazai piacon a savanykás és ízesített termékek is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS