Vegyél hazait! Valóban magyar a hazai termék?

2021. 04. 15., 14:30

Futótűzként terjed a Facebookon a „Vegyél hazait!” kezdeményezés. De mikor lesz valami igazán magyar? Mikor mondhatjuk egy élelmiszerre, hogy magyar termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozású termék? Biztos minden magyar, ami annak látszik? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Minden magyar, ami annak látszik?

A mai globalizált világban a termékek is egyre inkább „nemzetközivé” válnak. Nem ritka, hogy a fokhagyma a magyar földek helyett Kínából érkezik, a szőlő olasz hegyoldalban, a barack spanyol vidék levegőjén érett, a tejet adó tehenek szlovák legelőkön falatoztak. De nem csupán a zöldség, gyümölcs és egyéb alapélelmiszerek érkezhetnek más országokból, a feldolgozott élelmiszerek alapanyagai sem feltétlenül magyar származásúak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Nem csoda hát, ha jogszabályban fektették le azokat a feltételeket, hogy mikor nevezhető egy élelmiszer valóban magyar terméknek. Egy rendelet pontosan meghatározza, hogy az élelmiszerek esetén mikor állíthatják a vállalkozások, hogy a termék magyar vagy hazai.

A rendelet meghatározza az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a felhasználó figyelmének felhívása érdekében kiemelten használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit. Ezek a jelölések minden esetben önkéntesek, a vállalkozás dönthet arról, hogy kívánja-e használni, vagy sem. Amennyiben a használat mellett dönt, abban az esetben meg kell felelnie a rendeletben foglalt feltételeknek.

Ritkaságszámba megy, hogy a rendelet 2012-es megjelenése óta változatlan. Úgy tűnik tehát, hogy ezúttal sikerült megfelelően meghatározni, hogy mit tekintsünk magyarnak, és mit hazainak.

A hazai termék nem teljes egészében magyar

Mint a mesében, három a magyar igazság. A szóban forgó rendelet három csoportot különböztet meg a hazainak nevezhető termékek esetén.

A 3 csoport a következő:

  • magyar termék,
  • hazai termék,
  • hazai feldolgozású termék.

Bár kétségtelen tény, hogy a 3 csoport esetén van hasonlóság, hiszen minden esetben szükséges valamilyen magyar kötődés, a kategóriák termékei közt lényeges különbség lehet.

Mi a magyar termék?

A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott alaptermék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha

  • növényi alaptermék esetén a termesztés, betakarítás, begyűjtés, tisztítás és kezelés, valamint az előrecsomagolás Magyarországon történt;
  • állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, halak kifogása, illetve a méz, tej és tojástermelés esetén, az állat termelésbe állítása, valamint az előrecsomagolás Magyarországon történt;
  • élelmiszer esetén a felhasznált növényi és állati eredetű alaptermék is megfelel a fenti feltételeknek.

A feldolgozás során feltétel, hogy az összetevők magyar származása mellett valamennyi eljárást is Magyarországon kell elvégezni. Ide tartozik a szétválasztás, részekre osztás, vágás, szeletelés, kicsontozás, darálás, nyúzás, őrlés, tisztítás, darabolás, kifejtés, törés, hűtés, fagyasztás, mélyfagyasztás, kiolvasztás és a csomagolás is.

Az összetevők esetén a magyar származás alól kivételt képezhetnek bizonyos fűszerek, amelyeket nem termesztenek itthon, illetve a só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák, amelyeket nem állítanak elő hazánkban.

Mikor mondhatjuk, hogy hazai termék?

A megkívánt feltételek már kevésbé szigorúak a hazai termék esetén. Ez az áru is itthoni, de már kevésbé magyar. Magyarországon feldolgozott, de már meghatározott mértékig külföldi eredetű összetevőt is tartalmazhat.

A hazai termék megjelölés feltétele, hogy

  • az előállításához használt összetevők több mint 50 százaléka legyen magyar termék,
  • a feldolgozás minden lépése Magyarországon történjen.

Mikor számít egy termék hazai feldolgozásúnak?

A magyar termék és a hazai termék után már sejthetjük, hogy a hazai feldolgozású termék még kevésbé lesz valójában magyar.

A hazai feldolgozású termék Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőket tartalmaz. A feltétele, hogy a feldolgozás minden meghatározó eljárása Magyarországon történjen. Nem tartozik a meghatározó folyamatokhoz például a válogatás, az osztályozás, a szétválasztás, a csomagolás és a jelölés. Ezek külföldön is megvalósulhatnak, ettől még a termék nevezhető hazai feldolgozásúnak.

Mi a biztosíték, hogy az áru valóban magyar, illetve hazai lesz?

A rendelet előírja, hogy az élelmiszer-vállalkozásnak olyan nyilvántartási és nyomon követési rendszert kell alkalmaznia, amellyel az értékesítési lánc teljes folyamatában a felhasználó számára is kétséget kizáróan igazolni tudja a rendeletnek való megfelelést.

Vagyis a lényeg a dokumentálás, nyomon követés. Pontosan lehessen látni és igazolni, hogy mi honnan származik, és az egyes előállítási folyamatok hol történtek.

Vegyünk tehát valóban hazait, segítve ezzel a magyar családokat, vállalkozásokat, gazdaságot!

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS