Futótűzként terjed a Facebookon a „Vegyél hazait!” kezdeményezés. De mikor lesz valami igazán magyar? Mikor mondhatjuk egy élelmiszerre, hogy magyar termék, hazai termék, illetve hazai feldolgozású termék? Biztos minden magyar, ami annak látszik? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Minden magyar, ami annak látszik?
A mai globalizált világban a termékek is egyre inkább „nemzetközivé” válnak. Nem ritka, hogy a fokhagyma a magyar földek helyett Kínából érkezik, a szőlő olasz hegyoldalban, a barack spanyol vidék levegőjén érett, a tejet adó tehenek szlovák legelőkön falatoztak. De nem csupán a zöldség, gyümölcs és egyéb alapélelmiszerek érkezhetnek más országokból, a feldolgozott élelmiszerek alapanyagai sem feltétlenül magyar származásúak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Nem csoda hát, ha jogszabályban fektették le azokat a feltételeket, hogy mikor nevezhető egy élelmiszer valóban magyar terméknek. Egy rendelet pontosan meghatározza, hogy az élelmiszerek esetén mikor állíthatják a vállalkozások, hogy a termék magyar vagy hazai.
A rendelet meghatározza az élelmiszerek jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során a felhasználó figyelmének felhívása érdekében kiemelten használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit. Ezek a jelölések minden esetben önkéntesek, a vállalkozás dönthet arról, hogy kívánja-e használni, vagy sem. Amennyiben a használat mellett dönt, abban az esetben meg kell felelnie a rendeletben foglalt feltételeknek.
Ritkaságszámba megy, hogy a rendelet 2012-es megjelenése óta változatlan. Úgy tűnik tehát, hogy ezúttal sikerült megfelelően meghatározni, hogy mit tekintsünk magyarnak, és mit hazainak.
A hazai termék nem teljes egészében magyar
Mint a mesében, három a magyar igazság. A szóban forgó rendelet három csoportot különböztet meg a hazainak nevezhető termékek esetén.
A 3 csoport a következő:
Bár kétségtelen tény, hogy a 3 csoport esetén van hasonlóság, hiszen minden esetben szükséges valamilyen magyar kötődés, a kategóriák termékei közt lényeges különbség lehet.
Mi a magyar termék?
A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott alaptermék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha
A feldolgozás során feltétel, hogy az összetevők magyar származása mellett valamennyi eljárást is Magyarországon kell elvégezni. Ide tartozik a szétválasztás, részekre osztás, vágás, szeletelés, kicsontozás, darálás, nyúzás, őrlés, tisztítás, darabolás, kifejtés, törés, hűtés, fagyasztás, mélyfagyasztás, kiolvasztás és a csomagolás is.
Az összetevők esetén a magyar származás alól kivételt képezhetnek bizonyos fűszerek, amelyeket nem termesztenek itthon, illetve a só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák, amelyeket nem állítanak elő hazánkban.
Mikor mondhatjuk, hogy hazai termék?
A megkívánt feltételek már kevésbé szigorúak a hazai termék esetén. Ez az áru is itthoni, de már kevésbé magyar. Magyarországon feldolgozott, de már meghatározott mértékig külföldi eredetű összetevőt is tartalmazhat.
A hazai termék megjelölés feltétele, hogy
Mikor számít egy termék hazai feldolgozásúnak?
A magyar termék és a hazai termék után már sejthetjük, hogy a hazai feldolgozású termék még kevésbé lesz valójában magyar.
A hazai feldolgozású termék Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőket tartalmaz. A feltétele, hogy a feldolgozás minden meghatározó eljárása Magyarországon történjen. Nem tartozik a meghatározó folyamatokhoz például a válogatás, az osztályozás, a szétválasztás, a csomagolás és a jelölés. Ezek külföldön is megvalósulhatnak, ettől még a termék nevezhető hazai feldolgozásúnak.
Mi a biztosíték, hogy az áru valóban magyar, illetve hazai lesz?
A rendelet előírja, hogy az élelmiszer-vállalkozásnak olyan nyilvántartási és nyomon követési rendszert kell alkalmaznia, amellyel az értékesítési lánc teljes folyamatában a felhasználó számára is kétséget kizáróan igazolni tudja a rendeletnek való megfelelést.
Vagyis a lényeg a dokumentálás, nyomon követés. Pontosan lehessen látni és igazolni, hogy mi honnan származik, és az egyes előállítási folyamatok hol történtek.
Vegyünk tehát valóban hazait, segítve ezzel a magyar családokat, vállalkozásokat, gazdaságot!
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A szervezők célja, hogy összehozzák a kenyér szerelmeseit, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, hogy visszaemeljék a köztudatba az igazi kenyérsütés fogalmát, készítésének változatait, eredeti ízeit.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.