Változtak a műtrágya bejelentési szabályok

2021. 05. 26., 17:45

Májusban megváltoztak az EK-műtrágyák forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályai. A legfontosabb változás, hogy 5 évre módosult az bejelentési kötelezettség – figyelmeztet a Nébih.

A Magyarországon forgalomba hozni kívánt EK-műtrágyákat a gyártó 30 nappal azelőtt, hogy először fogalomba hozná, majd azt követően 5 évente köteles bejelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében. Az importált műtrágyák szintén bejelentés kötelesek, amit az első magyarországi forgalmazónak kell megtennie. Az adatszolgáltatás során mind a hazai előállítású, mind az import műtrágyák esetében meg kell adni többek között a termék kereskedelmi nevét, pontos összetételét, valamint az EK-műtrágya típusát és a gyártó nevét.

Az 5 évente történő megújítást a 2017. január 1-je után bejelentett EK-műtrágyákra is alkalmazni kell! Az ezen termékekre kiadott igazolások hatálya azonban automatikusan meghosszabbodik a műtrágyákról szóló 2003/2003 EK rendelet hatályon kívül helyezéséig, de legkésőbb 5 évig. Az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tájékoztató itt olvasható el.

Fontos, hogy azoknak az EK-műtrágyáknak a bejelentési dokumentumait, amelyek hazai forgalmazását korábban nem jelentették be, vagy összetételükben változás történt, a Nébih Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság részére a fentebb ismertetett feltételek szerint kell bejelenteni. 

A módosítás 2021. május 22-én lépett hatályba.

Kapcsolódó jogszabályok:

  • 20/2021. (V. 17.) AM rendelete az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról
  • 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS