Változott a rendelet: nem jár automatikusan a 100 százalékos kártalanítás az állattartóknak

2021. 03. 11., 16:45

Az Agrárminisztérium módosította az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló rendeletet. Az új előírások kapcsán dr. Bognár Lajos országos főállatorvos kiemelte: egyszerűsítik az állattartók adminisztrációs feladatait, ugyanakkor a járványvédelmi intézkedések fokozására is ösztönzik őket.

A járványvédelem ugyanis nem kizárólag hatósági feladat, elsősorban az állattartók felelőssége. Ennek megfelelően a jövőben csak azok az állattartók kaphatnak majd 100 százalékos állami kártalanítást, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy mind járványmentes időszakban, mind járványhelyzetben törekednek a kármegelőzésre, illetve kárenyhítésre.

Az elmúlt években több alkalommal jelentek meg Magyarországon járványos állatbetegségek, amelyek megelőzése, megfékezése és felszámolása szigorú hatósági intézkedéseket, sok esetben az állatok leölését, a tartásuk során használt eszközök megsemmisítését igényelte. A védekezés, amennyiben az érintett állattartó a jogszabályi kötelezettségeiknek eleget tett, állami kártalanítás mellett történt. A 2021. június 8-án hatályba lépő jogszabály-módosítás lehetővé teszi a hatóság számára a védekezési intézkedésekért járó állami kártalanítás arányos megítélését a gazdáknak.

Az új kártalanítási rendszerben, egy objektív kritériumrendszer révén, nagyobb hangsúlyt kap az állattartói felelősségvállalás. A jövőben csak azok a gazdák kaphatnak majd 100 százalékos állami kártalanítást, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy mind járványmentes időszakban, mind járványhelyzetben törekednek a kármegelőzésre, illetve kárenyhítésre. Ennek érdekében pedig akár a jogszabályi kötelezettségeken túlmutató intézkedéseket is tesznek. A rendeletmódosítás másik jelentős eredménye, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével és az eljárásrend egyszerűsítésével, a megítélt kártalanítási összegek gyorsabb kifizetését is lehetővé teszi.

Az állattartónak, valamint az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének (pl. az élőállat-szállítóknak) jogszabályi kötelezettsége, hogy amennyiben állatai betegségét, szokatlan elhullását tapasztalja, mielőbb jelentse azt a helyi állategészségügyi hatóság felé. A késedelem nélküli bejelentés teszi lehetővé, hogy a szakemberek időben felismerjék az állatbetegségeket, és hatékonyan tudjanak fellépni ellenük, minimalizálva a betegség okozta károkat. (AM Sajtó)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS