Társadalmi érdek az élelmiszerpazarlás csökkentése

2021. 12. 14., 20:12

Állami szerepvállalás nélkül nem mérsékelhető érdemben az élelmiszerpazarlás, ennek érdekében új szabályozás segítheti az élelmiszerhulladék csökkentését – közölte Nagy István agrárminiszter az élelmiszerpazarlás megelőzéséről szóló törvényjavaslat kapcsán.

A javaslat szerint karitatív szervezetek közreműködésével juttatnák el az élelmiszerkereskedők által az élelmiszermentésbe felajánlott élelmiszereket a rászorulók részére. Ez a megoldás a jótékonysági cél mellett hatékonyan szolgálja az élelmiszerhulladék csökkentését.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy globálisan az élelmiszerek harmada veszendőbe megy, ezzel az élelmiszerhulladékok kérdése az élelmiszerlánc egyik legfontosabb fenntarthatósági problémájává vált. A fejlett országokban, így az Európai Unióban a veszteség az élelmiszerlánc második felében, vagyis a háztartásokban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben jelentkezik. Az utóbbi körben veszendőbe menő termékek már általában fogyasztásra kész, sok esetben előre csomagolt áruk, amelyek ökológiai lábnyoma kiemelkedően magas, és a megsemmisítésük is jelentős környezetterheléssel járó folyamat.

Hazánk minden lehetséges eszközzel azon dolgozik, hogy ezt az arányt mérsékelje. Kifejtette, egy új szabályozásnak köszönhetően az élelmiszerek megmentése céljából a kiskereskedők részére kötelezővé tennék a várhatóan hulladékká váló, közeli lejárati idejű, minőség-megőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére. A megmaradt élelmiszerekre a kötelező felajánlást legalább 48 órával a minőség-megőrzési idő lejárata előtt írnánk elő. A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőség-megőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozna a szabályozás.

[cikbanner]

A jövőben az élelmiszer-kiskereskedőknek az úgynevezett élelmiszerhulladék-csökkentési tervben kellene majd meghatározniuk, hogy milyen eszközöket használnak a náluk keletkezett élelmiszerhulladék csökkentésére. A vállalkozások továbbra is alkalmazhatják majd eddigi csatornáikat és folytathatják a megszokott adományozási tevékenységüket, vagy tovább is fejleszthetik azokat. A hatékony és eredményes megvalósításhoz pedig élelmiszermentési felelőst is ki kell nevezniük.

Nagy István kiemelte, a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására létrehoznák az Élelmiszermentő Központot. A 100 százalékban állami tulajdonú nonprofit vállalkozás feladata lenne a felajánlások országos koordinációja, de emellett információgyűjtést- és megosztást is végezne, valamint segítene a kiskereskedők élelmiszer-hulladék csökkentési tervében foglaltak megvalósítását is. Az élelmiszerek újraelosztására nem hoznánk létre új állami logisztikai rendszert, hanem a meglévő karitatív szervezeteket erősítenénk meg annak érdekében, hogy a várhatóan megnövekedett mennyiségű felajánlott élelmiszert el tudják juttatni a rászorulók részére – hangsúlyozta a miniszter.

A tárcavezető szerint az új rendszer célja az élelmiszerpazarlás visszaszorítása, ami hozzájárulhat a környezeti terhelés csökkentéséhez és teremtett világunk megóvásához. (AM Sajtóiroda) 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS