Mit ellenőriznek 2021-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok?

2021. 02. 22., 17:30

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Fogyasztói Portálján megtalálható „Az Innovációs és Technológiai Miniszérium 2021. évi Fogyasztóvédelmi Hatósági Ellenőrzési és Vizsgálati Programja” című dokumentum, mely lényegében egy impozáns, 48 pontos programlista, amiből megtudható, pontosan mely iparágakat, termékeket és milyen témakörben ellenőriz idén a fogyasztóvédelmi hatóság.

Egészen pontosan az általános hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóságok, melyek 2021-ben is megyénként, a kormányhivatalok berkein belül működve végzik az ellenőrzéseket, és 2020. március elsejétől egyfokú hatósági eljárásokban hozzák meg döntéseiket, így azokat érdemben vitatni csak bíróságon lehetséges - vagyis optimálisabb a célzott felkészülés.

Mi az, amit mindenképp vizsgálnak 2021-ben

Nem meglepő módon – a COVID 19 vírus okozta pandémia árnyékában - ellenőrzik a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban megtalálható FFP és egyszerű szájmaszkokat, termékbiztonsági szempontból. Kiemelt téma az idén január elsejével jelentősen átalakult kötelező jótállási szabályok betartásának ellenőrzése is, bár nem csak és kizárólag a jótállásra fókuszálnak, hiszen „a szavatossági és jótállási igények intézésének átfó ellenőrzése” címmel találkozunk a programban. Mindenképp megéri tehát a minőségvédelem összes hazai intézményét – így a kellék-, és termékszavatosságot, a kötelező és a szerződéses, ill. gyártói jótállást és ezek rendeltetését – végre pontosan megérteni, és az egyes dokumentumokban (pl. garanciajegyekben, ÁSZF-ben, használati útmutatóban, weboldalon) helyesen alkalmazni.

„Bő egy éve deklaráltan kiemelt fogyasztóvédelmi célkitűzés a digitális, online térben a fogyasztók védelme” – mondja el dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője. Ezzel összhangban az éves vizsgálati programok között szerepel az online értékesítés, ill. az interneten „csodát ígérő termékek” értékesítésének és a kuponos vásárlásoknak az ellenőrzése is. Hosszú évek után pedig ismét sor kerül a használtautók értékesítésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzésére, míg örökzöld ellenőrzési célpontként említhetőek 2021-ben is az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységek, a kereskedelmi egységek, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók panaszkezelésének vizsgálata.

Prioritás a fogyasztók megtévesztése elleni hatósági fellépés is: a megtévesztő jelölésekre fókuszálnak majd a hatóságok az étrend-kiegészítők és az ún. szezonális termékek esetében, és újdonságként a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok és „zöld állítások” ellenőrzését is betervezték. Valamennyi iparágban érdemes a reklámkészítőknek figyelembe venni, hogy alig pár hete egy másik hatóság, nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal publikálta a „Zöld Marketing” című összegzőjét, benne számos hasznos jó tanáccsal arra vonatkozóan, hogyan kerülhető el a megalapozatlan és a fogyasztókat megtévesztő ún. „környezeti”, vagy „zöld állítások” használata. Érdemes felülvizsgálni tehát a „környezetbarát”, a „fenntartható”, a „bio”, a „lebomló” és hasonló jelzők, vagy e körben egy-egy szimbólum, tanúsító címke alkalmazását, mert 2021-ben két hatóság is zászlajára tűzte a „zöldre mosás” marketing stratégia elleni fellépést.

Fő az egészség és a biztonság

„Termékbiztonsági fronton, ahogyan 2017-ig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) számára prioritás volt, úgy az ITM számára is célkitűzés megőrizni a fogyasztók életére, egészségére és biztonságára veszélyes termékek beazonosításával és kiszűrésével kapcsolatos, uniós szinten dobogós, vagy ahhoz közeli piacfelügyeleti hatósági eredményeket” – emlékeztet dr. Nagy Andrea Magdolna.  „A tét továbbra is minél több veszélyes termék forgalomból kivonása, ill. fogyasztóktól történő visszahívása – mindannyiunk egészsége és testi épsége megóvása érdekében.” Emiatt egész éven át tartó, laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzésre számíthatnak a játékokat és a villamossági termékeket forgalmazók, míg az év folyamán sor kerül az állandó és utazó vidámparkok, kalandparkok, szabadtéri kondiparkok és mászóösvények, az aquaparkok és játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzésére is, ahogy a csecsemő és kisgyermek ruházati termékeket, a 100 százalékban pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, az építési termékeket, iskolaszereket, gyermekgondozási cikkeket forgalmazók is számíthatnak ilyen ellenőrzésekre. 2021. július 16. napjától pedig az EU 2019/1020-as piacfelügyeleti rendelete hoz új feladat- és hatásköröket a piacfelügyeleti rendszerbe.

A teljes, 48 pontos Ellenőrzési Program itt olvasható. Ám ne feledjük, ez a program csupán a biztosra vehető ellenőrzéseket nevesíti, miközben fogyasztói panaszok és bejelentések is generálhatnak hatósági ellenőrzéseket, és saját kezdeményezésű, valamint rendkívüli témavizsgálatok is indulnak minden évben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-05 17:25:00
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS