Az ügyész által indított közérdekű perben jogerősen megállapította a bíróság, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jogon alapuló, vételárváltozást eredményező Ászf-rendelkezés átláthatóság hiányában tisztességtelen.
Az ügyészség egy közismert gépjármű-forgalmazó vállalkozás általános szerződési feltételeinek több pontját támadta. Az ügyész keresete alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vételár változását eredményező, a vállalkozást egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító általános szerződési feltétel érvénytelen, ha nem tartalmazza teljeskörűen, világosan és érthetően azokat a feltételeket, amelyek a vételár változását eredményezik – olvasható a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.
A bíróság hangsúlyozta, hogy a változó környezetre tekintettel indokolt lehet az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötése, azonban arra csak úgy kerülhet sor, ha a kikötések a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy a jogszabályoknak megfelelően kialakított oklistában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak a fizetési kötelezettségre.
Megállapította továbbá a bíróság, hogy a fogyasztók számára a pénztartozás késedelmes teljesítésére esetére a jegybanki alapkamat kétszeresének kikötése eltúlzott, a késedelmi kamat előzőek szerinti mértékét előíró Ászf-rendelkezés tisztességtelen.
Tisztességtelen és ezért érvénytelen az a szerződési feltétel is, amely alapján vállalkozás a fogyasztó és az alperes késedelme miatt a fogyasztó terhére feltűnően és aránytalanul eltérő jogkövetkezményeket alkalmaz, felelősségét a fogyasztóval szemben kizárja.
A másodfokú bíróság egyetértett az előfokon eljárt bíróság álláspontjával abban, hogy valamennyi, a vállalkozás által forgalmazott gépjármű vonatkozásában az egységesen, egy évben meghatározott szállítási határidő szintén tisztességtelen, mert a határidő differenciáltság hiányában nem megfelelően meghatározott. Az egy év ugyanis olyan hosszú idő, ami alatt a fogyasztó körülményeiben akár olyan jelentős változások is bekövetkezhetnek, amelyek a fogyasztó érdekmúlásához is vezethetnek. Emellett a fogyasztói szempontból átláthatatlanul hosszú, egyéves teljesítési határidő esetén, a támadott rendelkezések szerint ismeretlen vételárú gépkocsira történő szerződéskötéskor a fogyasztó érdekmúlás miatt elállásra sem jogosult.
Tisztességtelen az a szerződési feltétel is, melynek alapján a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésből eredő igényeit nem engedményezi, ellenkező esetben az engedményezés a kikötés szerint a felek között hatálytalan és a vevő köteles helytállni az eladó helyett. A kikötés azért tisztességtelen, mert jelentősen elér a polgári anyagi jog szabályaitól és a fogyasztókra nézve hátrányos jogkövetkezményeket vezet be, mert a fogyasztót kötelezi a teljesítésre az általános szerződési feltételeket alkalmazó vállalkozás helyett. A szerződési feltétel ekként a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg.
Tisztességtelenség miatt érvénytelen továbbá az a szerződési feltétel, melyben a vállalkozás a fogyasztó továbbértékesítési jogát korlátozza és a korlátozás ellenére történt értékestés esetén kötbérrel sújtja a fogyasztót. A feltétel a bíróság álláspontja szerint azért tisztességtelen, mert a vállalkozás a fogyasztó tulajdonosi jogosítványait, a vásárolt gépkocsi lehetséges eladásának időpontját korlátozza.
A kialakult bírói gyakorlattal egyezően ismételten megerősítést nyert, hogy az a szerződési feltétel, mellyel a felek alávetik magukat a feltételben meghatározott bíróságok kizárólagos illetékességének, tisztességtelen. A kizárólagos illetékességi kikötés azért tisztességtelen, mert a fogyasztók számára az igényérvényesítést megnehezíti, ugyanis az általános szerződési feltételt alkalmazó vállalkozással országszerte a legkülönbözőbb településeken élő fogyasztók köthetnek szerződéseket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.