Nőni kezdett a bankok feketelistája

2025. 04. 16., 07:15

Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma. Összesen 517 ezer aktív mulasztást tartanak már nyilván, 5 ezerrel többet, mint februárban – írja a Bank360.hu.

Ismét nő a lakossági mulasztások száma a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). A BISZ Zrt. által kezelt nyilvántartás szerint márciusban 718 ezer mulasztást tartottak nyilván, ebből 517 ezer volt az aktív és 201 ezer a megszűnt mulasztás. A banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akiknek a havi minimálbért meghaladó – ez most 290 800 forint –, és legalább 90 napja folyamatosan tartó lejárt tartozásuk van a bankoknál, lízingcégeknél vagy más pénzügyi vállalkozásoknál. Fontos, hogy ennek a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie – magyarázza Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

Ha például valakinek van egy 50 ezer forintos törlesztőrészletű hitele, amit egyáltalán nem fizet, akkor 9 hónapba is beletelhet, mire felkerül a listára. Ha időnként fizet valamennyit, és visszacsúszik a tartozás a minimálbér összege alá, akkor lenullázódik a számláló. Csak akkor indul újra a 90 nap, amikor ismét átlépi a limitet. Így akár egy évbe vagy még több időbe telhet, mire a negatív adóslistán találja magát egy rendszertelenül törlesztő ügyfél.

Évek óta nem fordult elő ilyen

A most márciusi növekedés azért aggasztó, mert évek óta nem fordult elő ilyen, hogy nőtt a feketelista hossza. A BISZ honlapján jelenleg 2020-ig vannak fent visszamenőleg adatok, azóta folyamatosan csökkent a rossz lakossági adósok száma Magyarországon. Az idén februárban volt a mélyponton, akkor 512 ezer aktív mulasztást és 202 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván. A megszűnt mulasztások (más néven passzív KHR vagy passzív BAR) között azokat a hitelszerződéseket tartják nyilván, amelyeknél az adós már rendezte a lejárt tartozását, de még nem telt le az egyéves türelmi idő. Amikor az letelik, leveszik az adóst a negatív listáról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból már sejteni lehetett, hogy a folyamatosan javuló trend hamarosan véget ér, és a negatív adóslista ismét hosszabbodni fog. A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek állománya ugyanis bizonyos hiteltípusoknál emelkedni kezdett. A személyi hiteleknél 2024 első negyedévében volt a csúcson, akkor a nettó állomány meghaladta a 16,5 milliárd forintot. Ez akár 8-10 ezer szerződést is jelenthetett.

A folyószámla- és kártyahiteleknél tavaly félévkor volt csúcson a 90 napon túl késő állomány, 9,7 milliárd forint volt ez a volumen. Ezeket a hiteleket folyamatosan fizetik vissza az adósok a jövedelmükből, lejárttá jellemzően csak akkor válnak, ha az adós túllépi a hitelkeretét, mert nem tud már eleget törleszteni. “Ilyenkor a bankok felmondhatják a folyószámlahitel-szerződést, ami által azonnal lejárttá válik a tartozás” - magyarázza Herman Bernadett.

A hitelkiváltás segíthet néhány esetben

A nehéz helyzetbe került adósokon segíthet, ha a bankhoz vagy a hitelező céghez fordulnak, és kérik a hitelük átstrukturálását. Így kialkudhatnak alacsonyabb törlesztőrészleteket, és a negatív KHR-re kerülést is elkerülhetik vagy késleltethetik. Személyi hiteleknél, lakáshiteleknél ez a megoldás segíthet.

Folyószámlahitel-, hitelkártyatartozás esetén jó megoldás lehet még a személyi hitel, amelynek segítségével ismét pluszba kerülhet a hosszú ideje mínuszban lévő bankszámla. A személyi hitel kamata alacsonyabb, mint a folyószámlahiteleké, emiatt könnyebb lehet törleszteni. Azok a családok, amelyek jogosultak kedvezményes hitelre, megpróbálhatják a nyomasztó adósságot ezekből rendezni. A munkáshitelt például többen is felhasználták már hitelkiváltásra. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 16., 07:15
Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma. Összesen 517 ezer aktív mulasztást tartanak már nyilván, 5 ezerrel többet, mint februárban – írja a Bank360.hu.
2025. 04. 16., 10:15
A lakásra vonatkozó bérleti jog jelentős értéket is képviselhet. Azonban a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a bérlő a hagyományos értelemben eladja a lakásbérleti jogát. Lehetséges a lakásbérleti jog cseréje? Mire és milyen módon van lehetősége a bérlőnek? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025. 04. 14., 18:20
Az adóellenőrök országszerte ellenőrzik a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó termékek árusítóit az üzletekben, piacokon, kitelepüléseken és az online térben. A revizorok elsősorban a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.