NGM: egyre könnyebb hozzáférni az uniós forrásokhoz

A hiteligénylési feltételek februári egyszerűsítése a Demján Sándor Program keretében meghirdetett, az uniós források zászlóshajójának számító GINOP Plusz források, a KKV Technológia Plusz Hitelprogram és annak budapesti vállalatoknak kínált kiegészítő terméke esetében hozott jelentős előrelépést – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A Magyar Fejlesztés Bank tájékoztatása szerint márciusban közel 1,5 milliárd forint értékű (a köznyelvben nullás hitelként ismert) GINOP Plusz hitelszerződés jött létre a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokkal a programot kezelő MFB Pontokon keresztül. Április elejére a leszerződött kölcsönösszeg megközelítette a 10,9 milliárd forintot. A február 5-én bejelentett
könnyítések nyomán az MFB a hitelállomány 30 százalékát, azaz több mint 3,1 milliárd forintot meghaladó összegű szerződést kötött mindössze két hónap alatt. Az érdeklődés ütemes növekedését jól mutatja, hogy februárban több mint 450 hitelkérelem érkezett, április elejére pedig már 568 vállalkozás regisztrált igénylőként. Eddig az igénylők 43 százalékával sikerült szerződést is kötni.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára hangsúlyozta: vállalkozásfejlesztésre most is van és a jövőben is lesz uniós forrás. A KKV Technológiai Plusz Hitelprogram keretében 228 milliárd forint áll a hazai vállalkozások rendelkezésére, az igénylés pedig most minden korábbinál egyszerűbbé vált. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a februári könnyítések során számos adminisztrációs akadályt sikerült megszüntetni, melyek a termék korábbi népszerűtlenségét okozták, így a kiváló kondíciókkal rendelkező GINOP Plusz termék ma már a kisebb és nagyobb vállalkozások számára egyaránt vonzó lehetőséget jelent. Az intézkedések során:

– 50 százalékkal megemelték az igényelhető hitelösszeget, így a vidéki vállalkozások maximum 150, a budapestiek legfeljebb 75 millió forint fejlesztési hitelhez juthatnak.
– Eltörölték a minimális létszámra vonatkozó elvárást, így 0 fős cégek is pályázhatnak a hitelre, amely egyéni vállalkozók részére is rendelkezésre áll.
– Megnyílt a lehetőség az induló cégeknek is hitelkérelem benyújtására: a lezárt üzleti évvel még nem rendelkező cégek maximum 25 millió forintot igényelhetnek.
– Olyan cégek is igényelhetnek kölcsönt, amelyek korábban már támogatásban részesültek a GINOP Plusz 1. prioritás felhívásai keretében.
– Budapesten kívül immár új ingatlan építése is finanszírozható.
– Törölték a tárgyi eszközökre vonatkozó korlátozások nagy részét, így szinte bármilyen eszköz beszerezhető lesz a hitelből.
– Ezek beszerzésére a korábbi 50 százalék helyett immár 100 százalékos (szállítói) előleget lehet igénybe venni.
– A beszerzésekben a korábbi 30 százalék helyett már 40 százalék lehet az infokommunikációs (digitális) eszközök aránya.
– A projektek megvalósításának határidejét 18-ról 24 hónapra növelték, ami indokolt esetben továbbra is 6 hónappal meghosszabbítható.
– Az egyéb elszámolhatósági belső korlátok is egyszerűsödtek.

Szabados Richárd hangsúlyozta: a kormány célja, hogy hogy a vállalkozások versenyképességét és hatékonyságát növelő beruházásokat, valamint új piacokra való kilépésüket minél erőteljesebben támogassa. Ezt szolgálja a kis- és középvállalkozások számára 1400 milliárd forintot megmozgató Demján Sándor Program. A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a rendelkezésre álló EU-s források még könnyebben legyenek elérhetőek a vállalkozások számára, valamint, hogy a meglévő támogatások feltételrendszerét a jelenlegi gazdasági helyzethez, a vállalkozások pillanatnyi kihívásaihoz igazítsa. Ennek érdekében a kormány nemcsak a jelenleg futó GINOP Plusz-programok feltételeit tekinti át, hanem egyeztetéseket folytat a fenntartási időszakban lévő, feltételesen vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázatok feltételrendszerének korrekciójáról is.