A közétkeztetésben 2022. január 1-jétől 60 százalékra, 2023. január 1-jétől pedig 80 százalékra kell emelni a hazai termékek arányát, ezt már tartalmazzák az idén szeptember 1-jétől megkötött közétkeztetési közbeszerzések – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.
Erdős Norbert elmondta: a változtatásra azért volt szükség, mert 50 százalék a magyar termékek aránya a közétkeztetésben.
Az államtitkár kitért arra, hogy a kiskereskedelmi üzletekben a magyar termékek aránya átlagosan 70 százalék: a magyar kereskedelmi láncoknál ez az arány több mint 80 százalék, a külföldi kereskedelmi láncoknál pedig 60 százalék, de van, ahol az 50 százalékot is alig haladja meg.
Erdős Norbert emlékeztetett, hogy az utóbbi időben egy másik kormányrendeletet is elfogadtak, amely a kistermelők lehetőségeit bővítette. A rendelet értelmében a kistermelők áruikkal már nem szorulnak be 40 kilométeres körzetükbe vagy saját megyéjükbe, Budapesten kívül bárhol árusíthatják termékeiket. Ez a területi bővítés minden feldolgozott termék, alapélelmiszer esetében igaz, kivéve a friss húsokat – például a szarvasmarha-, sertés-, nyúl-, bárányhúst –, amelyeknél továbbra is megmaradt a 40 kilométeres körzetre vonatkozó szabály.
A konferenciát a Gróf Széchenyi Család Alapítvány és az Olasz-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte az Olasz-Magyar Gasztronómiai Fesztivál keretében. (MTI)
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.