Baromfitermékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel volt a legtöbb gond 2022-ben

2023. 01. 24., 16:19

Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni tavaly az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. A hazánkat érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak. Az esetek 86 százaléka külföldi előállítású terméket érintett.

Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) keresztül 2022-ban hazánkat 226 ügy érintette. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége (192) élelmiszerrel kapcsolatos volt, emellett takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (18) összefüggésben is adódtak problémák.  A legtöbb bejelentés baromfihússal és abból készült termékekkel (32), valamint zöldségekkel és gyümölcsökkel (26) kapcsolatban érkezett. Nagyszámú esetet vizsgáltak a szakemberek fűszereket és gyógynövényeket (18), továbbá étrend-kiegészítőket, bébiételeket és tápszereket (18) érintően.

Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára kiemelte: hazai gyártású termékkel az esetek alig 14 százalékában, összesen 31 alkalommal volt gond. Főként baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. A Nébih, mint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős magyar hatóság tavaly 19 ügyet jelentett a rendszeren keresztül, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF 2022-ben is fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomonkövetésében, valamint a velük kapcsolatos intézkedésekben. A Nébih Termékvisszahívás adatbázisában idén publikált 61 visszahívásnak csaknem a fele a RASFF rendszeren érkezett információk hatására indult. 

A legemlékezetesebb, illetve szakmai szempontból legérdekesebb esetek között a csokoládé termékekkel kapcsolatos problémákat, valamint a bogyós gyümölcsök okozta megbetegedéseket emelte ki a helyettes államtitkár.

Március végén az Európai Bizottság több országra, köztük Magyarországra is kiterjedő szalmonellajárványt jelentett a Belgiumban gyártott Kinder csokoládétermékek kapcsán. A belga gyárat áprilisban bezárták és világszerte termékvisszahívásokat indítottak el. Néhány hónappal később ismét belga csokoládétermékekben mutattak ki Salmonella-t. A riasztási hálózat gyors reagálásának köszönhetően a Barry-Callebaut cég termékei nem kerültek kiskereskedelmi forgalomba.

Hat európai országban és az Egyesült Királyságban Hepatitis A vírussal szennyezett, fagyasztott bogyós gyümölcsök okoztak megbetegedéseket. A szigetországban például több mint 300 esetről számoltak be. A járvány felderítése egy magyarországi étterem vizsgálata alapján indult, ahol 16 megbetegedést jegyeztek fel. A szakemberek a fertőzés forrásaként a lengyel Ardo Fruitberry vegyes bogyós gyümölcséből készült hideg gyümölcslevest azonosították. A több mint 25 országban forgalmazott fagyasztott gyümölcskeveréket végül visszahívták a forgalomból. 

A Nébih a RASFF rendszer aktív tagjaként a jövőben is közreműködik a magyar és az uniós élelmiszerlánc-biztonság fenntartásáért – hangsúlyozta Felkai Beáta. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-07 18:07:00
A szakmai zsűri döntése alapján ezúttal az Audi, az IKEA, a Masterplast, a Richter, a Spar és a Tesco érdemelte ki az Effekt 2030 díjat, az Aldi és a Vodafone különdíjat nyert, a Körber pedig megszerezte a közönségdíjat. A nyertesek az Effekteam október 7-én megrendezett ESG konferenciájának keretében vehették át a szakmai elismeréseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS