A torma felvásárlására irányuló szerződéseket is kötelező írásba foglalni

2021. 07. 23., 19:30

A meggy és az alma mellett idén már a torma felvásárlására is kötelező szerződést kötni –figyelmeztet a Nébih. A Magyarországon megtermelt torma felvásárlásához szükséges szerződéseket 2021. augusztus 1-jéig írásba kell foglalni, melynek a felvásárolni kívánt torma teljes mennyiségét le kell fednie. A szerződéskötési kötelezettség betartását a hatóság ellenőrzi. Ez alól akkor van kivétel, ha a tormát közvetlenül a fogyasztónak vagy a nagybani piacon értékesítik.

A hatályos hazai jogszabályi előírások értelmében a meggy és az alma Magyarországon történő feldolgozása, valamint a torma felvásárlása esetén kötelező írásban rögzíteni a termékek értékesítésére irányuló szerződést. A dokumentum kötelező tartalmi elemeit európai uniós rendelet határozza meg, amely egyebek mellett azt is lefekteti, hogy a szerződésben írásban kell rögzíteni a beszállított termékért fizetendő árat.

A meggy értékesítésére irányuló szerződések megkötésének határideje május 15-én lejárt.

Az alma és a torma felvásárlására megkötendő szerződések rögzítésekor a termelőknek és a felvásárlóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a törvény alapján:

  • az adott évben több mint 200 tonna almát feldolgozóknak augusztus 1-jéig szerződéssel kell lefedniük a teljes feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékát;
  • míg a kisebb alma feldolgozóknak elegendő a beszállítás időpontjában megkötniük az írásos szerződést;
  • az adott évben a tormát felvásárlóknak augusztus 1-jéig szerződéssel kell lefedniük a teljes mennyiséget (torma esetén nincs mennyiségi határ).

A törvényben meghatározott kötelezettségek betartását a Nébih, valamint a megyei kormányhivatalok ellenőrzik. A kötelezettség megszegése esetén ágazatfelügyeleti bírság szabható ki, amelynek mértéke 10 ezertől 50 millió forintig terjedhet.

Az érintettek a szerződéskötési kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseiket az mgei@nebih.gov.hu e-mail címre küldhetik el.

Kapcsolódó jogszabályok:

  • a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény,
  • 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 168. cikk (4) bekezdése.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS