Nem lazacból készült lazac: itt az első 3D nyomtatott vegán hal

Nem lazacból készült lazac: itt az első 3D nyomtatott vegán hal
2023. 09. 14., 13:08

Beköszöntött a mesterséges tengeri ételek kora azzal, hogy egy szomszédos országunkban, a világon elsőként került szupermarketekbe egy additív gyártású lazacfilé. A termék sosem látott igazi halat, mégis egészséges, teljes értékű alternatívája az igazi húsnak, és hazánkban is elérhető.

A kinyomtatott lazac a gyártó Revo Foods szerint óriási mérföldkő. Az osztrák vállalat termékének forgalmazását először a német REWE/BILLA áruházlánc vállalta, így a mikoprotein alapú filé a világ első olyan 3D nyomtatott élelmiszerének címét is birtokolja, ami szupermarketekben vált elérhetővé. Az előállításához szükséges technológia készel áll arra, hogy ipari méretekben készüljön a lazacot sosem látott lazac. Persze jóval többféle élelmiszert is szeretnének gyártani, ugyanezzel a módszerrel.

A Revo Foods GmbH egy bécsi startup, amit 2020-ban alapítottak, azzal a céllal, hogy nagy tételben is gyárthatóvá tegyék a forradalmi 3D nyomtatott ételeket. Az első mesterséges ételeik már elérhetőek egyes európai szupermarketekben, és most vezető tényezővé váltak az alternatív halhúsok – eddig talán nem is létezett – piacán. A vállalat két szabadalommal is rendelkezik a fehérjék 3D nyomtatására szolgáló új technológiára, és eddig hétmillió eurós finanszírozást gyűjtött be. A 40 nemzetközi tudósból és mérnökből álló, sokszínű csapat küldetése a túlhalászás elleni küzdelem, egy olyan új vegán tengeri ételkínálattal, ami bevonzza a fenntartható alternatívák iránt érdeklődő fogyasztókat.

A cég azzal érvel a terméke létjogosultsága mellett, hogy a globális halállományok 60 százalékát folyamatosan túlhalásszák, ami már az óceáni ökoszisztéma összeomlásával fenyeget. Ha a biológiai sokféleség károsodása visszafordíthatatlanná válik (amiért nagy részben felelős a műanyaghulladék is), rögtön hárommilliárd olyan ember életmódja kerül veszélybe, akiknek az élelmezése és a jövedelme az óceánokkal van összefüggésben. A korallzátonyok drámai pusztulása, a halakat szennyező toxinok és mikroműanyagok növekvő szintje ellenére a tenger gyümölcsei iránti kereslet paradox módon az egekbe szökött az elmúlt évtizedekben.

Az egyik legígéretesebb megoldás a fogyasztók fenntartható alternatívákkal való ellátására a vegán tengeri étel, ami nem járul hozzá a túlhalászáshoz.

Így készül a mesterséges lazac

A Revo Foods új extrudálási technológiája lehetővé teszi a zsírok zökkenőmentes integrálását a rostos fehérjemátrixba - ami a halfilékre jellemző „pelyhesedéssel” és lédús rostokkal rendelkező autentikus tengeri herkentyűk új generációját eredményezi. A szabadalmaztatás alatt álló 3D-MassFormer™ technológiáját felhasználva a Revo Foods kifejlesztette az első olyan gyártási folyamatot, amellyel képes 3D nyomtatott élelmiszerek tömeges előállítására.

„Az ipari méretű 3D-s élelmiszernyomtatás mérföldkövével a kreatív élelmiszerforradalomba lépünk; egy olyan korszakba, ahol az élelmiszereket pontosan a vásárlói igényeknek megfelelően készítik el – magyarázta Robin Simsa vezérigazgató. – „Nem csupán egy vegán alternatívát hozunk létre, hanem magának az élelmiszernek a jövőjét alakítjuk.”

A „THE FILET – Inspired by Salmon” néven forgalomba került termék fő összetevője a fonalas gombákból előállított mikoprotein, ami minimális feldolgozást és elenyésző mennyiségű erőforrást (pl. vizet) vagy emissziót igényel. Mindemellett kiváló tápértékkel és a kinyomtatása után természetes, hússzerű textúrával rendelkezik – olyannyira, hogy a magas fehérje- és Omega-3-tartalma, valamint fontos aminosavai és vitaminjai okán megszerezte az élelmiszerek tápanyagtartalmát minősítő Nutriscore rendszer legmagasabb, „A” értékelését is.

 

Maga a mikoprotein összetevő előállítása a Revo Foods és a Mycorena svéd startup közös fejlesztésének eredménye: a fehérje alapanyagát kifejezetten 3D nyomtatási célokra tervezték.

Nálunk is elérhető a 3D nyomtatott lazac

A THE FILET a külföldi REWE/BILLA áruházlánc boltjai mellett a Revo Foods webáruházában is feltűnt, így mi, magyarok szintén hozzáférünk. De nem olcsó mulatság. Aki kipróbálná, az az egy szeletet tartalmazó csomagot 2.800 forintért (ÁFÁ-val együtt) tudja megrendelni – az elkészítési tippeket is tartalmazó lapról. Fontos részlet, hogy a házhozszállítás kizárólag 15 euró (kb. 5.800 forint) feletti vásárlásért jár, és a kézbesítés csak 50 euró (19.300 forint) felett ingyenes. Az ez alatti rendelések esetén 9.90 euró (3.900 forint) a futárszolgálat díja.

Gábor János

Főoldali kép: Revo Foods

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS