Tusk: a kilépés után Nagy-Britannia másodrendű szereplővé válik

2019. 11. 14., 12:30

Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően elveszíti befolyását a nemzetközi ügyekben, és másodrendű szereplővé válik a világban – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke a belgiumi Bruges-ben, a College of Europe 2019-2020-as tanévnyitó ünnepségén elmondott beszédében szerdán.

„Többször hallottam a brit elszakadás támogatóitól, hogy azért akarják elhagyni az Európai Uniót, hogy ismét gazdasági világhatalommá váljon az Egyesült Királyság. Hogy az unióból, a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából való kilépés lehetővé teszi a szigetországnak, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokat alakítson ki a világ többi országával” – fogalmazott Donald Tusk.

Szavai szerint a valóság ezzel azonban éppen ellentétes. Kilépését követően Nagy-Britannia nem lesz képes versenyezni olyan nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok, Kína vagy akár az Európai Unió. Az Egyesült Királyság csak az egységes Európa részeként játszhat globális szerepet, ugyanis csak együttesen léphetünk fel komplexusok nélkül a világ legnagyobb hatalmaival szemben – mondta a lengyel politikus.

A világ is tudja, hogy távozása után az Egyesült Királyság kívülállóvá, másodrendű szereplővé válik, míg a „fő csatatereket” Kína, az Egyesült Államok és az EU fogja elfoglalni.

Kijelentette, csak az egységes Európa állhat szemben a magabiztos Kínával, és játszhat hatékony globális szerepet. Az unióban maradó 27 tagállam rendkívüli önfegyelmet gyakorolt, és lojálisak voltak egymással annak ellenére, hogy London megkísérelte kétoldalúvá tenni ezeket a tárgyalásokat.

„Az egyik angol barátomnak valószínűleg igaza volt, amikor melankolikusan azt mondta, hogy a Brexit a brit birodalom valódi végét jelenti” – tette hozzá.

Tusk a beszédében arra is kitért, hogy a közös uniós migrációs politika körüli konszenzus kialakítása érdekében el kell kerülni a megosztottságot. Emlékeztetett arra, hogy menekültügyi politikával kapcsolatos viták, különös tekintettel a kötelező áthelyezésre, nagy érzelmeket és több esetben haragot váltottak ki a tagállamok részéről.

Úgy vélte, a feszültségek enyhítésének egyik módja az volt, hogy minden ország ráébredjen, hogy a liberális demokrácia és a külső határok hatékony ellenőrzése között nincs ellentmondás: segíteni kell a menekülteknek, de nem szabad felhagyni Európa területi védelmének elsődleges kötelezettségével sem. A migráció problémája nem tűnt el, az az elkövetkező években is feladatokat ad majd – mondta az Európai Tanács elnöke.

Az uniós bővítéssel összefüggésben azt mondta, Európa nem lesz független, stabil kontinens az integrálódó Balkán nélkül, ahogy a független Ukrajna nélkül sem.

Az EU Oroszországgal szemben folytatott kemény és következetes álláspontja függetlenségének elsődleges és egyértelmű kifejezése, ami mellett ki kell tartani.

„És ezért, amikor meghallom Emmanuel Macron francia államfő szavait, miszerint felül kell vizsgálni az Oroszországgal fennálló viszonyunkat, és át kell gondolni a stratégiai kapcsolatokat, csak reménykedni tudok, hogy ez nem az európai függetlenségről szóló közös álmaink árán történik meg” – emelte ki Donald Tusk.

MTI/Gebauer Szabolcs, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS