Tusk: a kilépés után Nagy-Britannia másodrendű szereplővé válik

2019. 11. 14., 12:30

Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően elveszíti befolyását a nemzetközi ügyekben, és másodrendű szereplővé válik a világban – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke a belgiumi Bruges-ben, a College of Europe 2019-2020-as tanévnyitó ünnepségén elmondott beszédében szerdán.

„Többször hallottam a brit elszakadás támogatóitól, hogy azért akarják elhagyni az Európai Uniót, hogy ismét gazdasági világhatalommá váljon az Egyesült Királyság. Hogy az unióból, a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából való kilépés lehetővé teszi a szigetországnak, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatokat alakítson ki a világ többi országával” – fogalmazott Donald Tusk.

Szavai szerint a valóság ezzel azonban éppen ellentétes. Kilépését követően Nagy-Britannia nem lesz képes versenyezni olyan nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok, Kína vagy akár az Európai Unió. Az Egyesült Királyság csak az egységes Európa részeként játszhat globális szerepet, ugyanis csak együttesen léphetünk fel komplexusok nélkül a világ legnagyobb hatalmaival szemben – mondta a lengyel politikus.

A világ is tudja, hogy távozása után az Egyesült Királyság kívülállóvá, másodrendű szereplővé válik, míg a „fő csatatereket” Kína, az Egyesült Államok és az EU fogja elfoglalni.

Kijelentette, csak az egységes Európa állhat szemben a magabiztos Kínával, és játszhat hatékony globális szerepet. Az unióban maradó 27 tagállam rendkívüli önfegyelmet gyakorolt, és lojálisak voltak egymással annak ellenére, hogy London megkísérelte kétoldalúvá tenni ezeket a tárgyalásokat.

„Az egyik angol barátomnak valószínűleg igaza volt, amikor melankolikusan azt mondta, hogy a Brexit a brit birodalom valódi végét jelenti” – tette hozzá.

Tusk a beszédében arra is kitért, hogy a közös uniós migrációs politika körüli konszenzus kialakítása érdekében el kell kerülni a megosztottságot. Emlékeztetett arra, hogy menekültügyi politikával kapcsolatos viták, különös tekintettel a kötelező áthelyezésre, nagy érzelmeket és több esetben haragot váltottak ki a tagállamok részéről.

Úgy vélte, a feszültségek enyhítésének egyik módja az volt, hogy minden ország ráébredjen, hogy a liberális demokrácia és a külső határok hatékony ellenőrzése között nincs ellentmondás: segíteni kell a menekülteknek, de nem szabad felhagyni Európa területi védelmének elsődleges kötelezettségével sem. A migráció problémája nem tűnt el, az az elkövetkező években is feladatokat ad majd – mondta az Európai Tanács elnöke.

Az uniós bővítéssel összefüggésben azt mondta, Európa nem lesz független, stabil kontinens az integrálódó Balkán nélkül, ahogy a független Ukrajna nélkül sem.

Az EU Oroszországgal szemben folytatott kemény és következetes álláspontja függetlenségének elsődleges és egyértelmű kifejezése, ami mellett ki kell tartani.

„És ezért, amikor meghallom Emmanuel Macron francia államfő szavait, miszerint felül kell vizsgálni az Oroszországgal fennálló viszonyunkat, és át kell gondolni a stratégiai kapcsolatokat, csak reménykedni tudok, hogy ez nem az európai függetlenségről szóló közös álmaink árán történik meg” – emelte ki Donald Tusk.

MTI/Gebauer Szabolcs, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS