„Továbbra is kihívást jelent annak biztosítása, hogy a polgárok teljes mértékben megbízzanak jogrendszereikben”

2023. 06. 08., 18:41

Javult az uniós igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága, de továbbra is kihívást jelent az igazságszolgáltatás függetlenségének közmegítélése – derül ki az uniós igazságügyi eredménytábla tizenegyedik kiadásából.

Az Európai Bizottság közzétette az uniós igazságügyi eredménytábla tizenegyedik kiadását, amely éves áttekintést nyújt a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről.

Az idei eredménytábla 16 új területre vonatkozó adatokat tartalmaz, például arról, hogy a nemzeti hatóságok hogyan kezelik a korrupciót, mennyi időt vesznek igénybe a megvesztegetésekkel kapcsolatos eljárások, valamint arról, hogy milyen konkrét intézkedések segítik az idősek, a nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai és általában a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett személyek vonatkozásában az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az eredménytábla szilárd alapot nyújt az igazságszolgáltatási rendszerekkel és a jogállamisággal kapcsolatos munkánk egészéhez. Bár a tagállamok eltérő rendszerekkel rendelkeznek, ez az eszköz azt mutatja, hogy az igazságügyi rendszerek megfelelő működése egyértelmű mutatókkal mérhető. Segít nekünk az elszámoltathatóság fokozásában, valamint abban, hogy saját és egymás tapasztalataiból tanuljunk. A szilárdabb és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a jogállamiság fenntartásában” – mondta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.

Az uniós igazságügyi eredménytábla több mint egy évtizede segít abban, hogy nyomon követhessük igazságszolgáltatási rendszereink legújabb fejleményeit. A 2023. évi adatok azt mutatják, hogy bár számos joghatóságban folyamatban vannak az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának nyomon követésére és javítására irányuló erőfeszítések, továbbra is kihívást jelent annak biztosítása, hogy a polgárok teljes mértékben megbízzanak jogrendszereikben. Ez aggasztó tendencia, ezért többet kell tennünk az átláthatóság növelése és annak biztosítása érdekében, hogy az egész Unióban a feddhetetlenség legmagasabb szintű normáit alkalmazzák. A polgárok intézményekbe vetett bizalma nélkül demokráciáink nem életképesek” – mondta Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos.

A 2023. évi uniós igazságügyi eredménytábla legfontosabb megállapításai

  • Továbbra is kihívást jelent az igazságszolgáltatás függetlenségének közmegítélése: az Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy 2016 óta 15 tagállamban javult az igazságszolgáltatás függetlenségének közmegítélése. A tavalyi évhez képest 12 tagállamban javult a közvélekedés, ugyanakkor 12 tagállamban romlott vagy nem változott. Néhány tagállamban továbbra is különösen alacsony a függetlenség érzékelt szintje. Egy másik, a vállalatok körében végzett Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy 2016-hoz képest 12 tagállamban javult a függetlenség megítélése. Tavaly óta azonban 13 tagállamban romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének vállalatok általi megítélése.
  • Betekintés a korrupció elleni küzdelembe: 12 tagállamban a büntetőbíróságok a megvesztegetésekkel kapcsolatos ügyeket egy éven belül rendezik, míg a fennmaradó 5 tagállamban, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, az eljárások akár 4 évig is eltarthatnak. A 2023. évi eredménytábla összehasonlító képet ad a korrupció megelőzésével foglalkozó szakosodott szervek hatásköréről és kinevezéséről is. Emellett első ízben áttekintést nyújt a korrupció elleni küzdelemre szakosodott rendőri és ügyészségi szervekről, valamint a korrupció kezelésére szakosodott ügyészségi vezetők kinevezési eljárásairól.
  • További előrelépésre van szükség az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizációja terén: csak nyolc tagállamban vannak érvényben olyan eljárási szabályok, amelyek teljes mértékben vagy nagyrészt lehetővé teszik a távközlési technológia használatát és a kizárólag digitális formában benyújtott bizonyítékok elfogadását. 19 tagállamban ez csak korlátozott számú helyzetben lehetséges, például a bírósági szolgáltatások egyes igénybe vevői (pl. felek) esetében igen, míg mások (pl. bírósági szakértők) esetében nem. Ezenkívül az idei eredménytábla megállapításai azt mutatják, hogy két kivételtől eltekintve a tagállami bíróságok és ügyészségek továbbra sem használják ki az eljárási szabályaik által lehetővé tett teljes mértékben a digitális technológiát.
  • Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés eltérő foka a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett személyek, az idősek és a nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai vonatkozásában: 17 tagállam nyújt tájékoztatást a megkülönböztetés veszélyének kitett személyek jogairól, és 22 tagállam biztosít könnyű fizikai hozzáférést a bírósági épületekhez. Emellett kilenc tagállam tett lépéseket annak érdekében, hogy a költségmentesség hozzáférhetőbbé váljon az idősek számára. A nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai vonatkozásában 12 tagállamban minden számba vett biztosíték rendelkezésre áll, beleértve az e csoport szempontjából releváns konkrét információkhoz való online hozzáférést, az áldozatok és tanúk különleges védelmét, a bírósági eljárások során a nem kormányzati szervezetek vagy az egyenlőséggel foglalkozó szervek által nyújtott támogatást, vagy a bíráknak szóló külön képzést. A tagállamok közel egynegyede azonban nem biztosít online hozzáférést a nemi alapú erőszakkal és az áldozatok jogaival kapcsolatos releváns információkhoz.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS