Javult az uniós igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága, de továbbra is kihívást jelent az igazságszolgáltatás függetlenségének közmegítélése – derül ki az uniós igazságügyi eredménytábla tizenegyedik kiadásából.
Az Európai Bizottság közzétette az uniós igazságügyi eredménytábla tizenegyedik kiadását, amely éves áttekintést nyújt a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről.
Az idei eredménytábla 16 új területre vonatkozó adatokat tartalmaz, például arról, hogy a nemzeti hatóságok hogyan kezelik a korrupciót, mennyi időt vesznek igénybe a megvesztegetésekkel kapcsolatos eljárások, valamint arról, hogy milyen konkrét intézkedések segítik az idősek, a nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai és általában a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett személyek vonatkozásában az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„Az eredménytábla szilárd alapot nyújt az igazságszolgáltatási rendszerekkel és a jogállamisággal kapcsolatos munkánk egészéhez. Bár a tagállamok eltérő rendszerekkel rendelkeznek, ez az eszköz azt mutatja, hogy az igazságügyi rendszerek megfelelő működése egyértelmű mutatókkal mérhető. Segít nekünk az elszámoltathatóság fokozásában, valamint abban, hogy saját és egymás tapasztalataiból tanuljunk. A szilárdabb és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a jogállamiság fenntartásában” – mondta Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök.
„Az uniós igazságügyi eredménytábla több mint egy évtizede segít abban, hogy nyomon követhessük igazságszolgáltatási rendszereink legújabb fejleményeit. A 2023. évi adatok azt mutatják, hogy bár számos joghatóságban folyamatban vannak az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának nyomon követésére és javítására irányuló erőfeszítések, továbbra is kihívást jelent annak biztosítása, hogy a polgárok teljes mértékben megbízzanak jogrendszereikben. Ez aggasztó tendencia, ezért többet kell tennünk az átláthatóság növelése és annak biztosítása érdekében, hogy az egész Unióban a feddhetetlenség legmagasabb szintű normáit alkalmazzák. A polgárok intézményekbe vetett bizalma nélkül demokráciáink nem életképesek” – mondta Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos.
A 2023. évi uniós igazságügyi eredménytábla legfontosabb megállapításai
- Továbbra is kihívást jelent az igazságszolgáltatás függetlenségének közmegítélése: az Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy 2016 óta 15 tagállamban javult az igazságszolgáltatás függetlenségének közmegítélése. A tavalyi évhez képest 12 tagállamban javult a közvélekedés, ugyanakkor 12 tagállamban romlott vagy nem változott. Néhány tagállamban továbbra is különösen alacsony a függetlenség érzékelt szintje. Egy másik, a vállalatok körében végzett Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy 2016-hoz képest 12 tagállamban javult a függetlenség megítélése. Tavaly óta azonban 13 tagállamban romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének vállalatok általi megítélése.
- Betekintés a korrupció elleni küzdelembe: 12 tagállamban a büntetőbíróságok a megvesztegetésekkel kapcsolatos ügyeket egy éven belül rendezik, míg a fennmaradó 5 tagállamban, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, az eljárások akár 4 évig is eltarthatnak. A 2023. évi eredménytábla összehasonlító képet ad a korrupció megelőzésével foglalkozó szakosodott szervek hatásköréről és kinevezéséről is. Emellett első ízben áttekintést nyújt a korrupció elleni küzdelemre szakosodott rendőri és ügyészségi szervekről, valamint a korrupció kezelésére szakosodott ügyészségi vezetők kinevezési eljárásairól.
- További előrelépésre van szükség az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizációja terén: csak nyolc tagállamban vannak érvényben olyan eljárási szabályok, amelyek teljes mértékben vagy nagyrészt lehetővé teszik a távközlési technológia használatát és a kizárólag digitális formában benyújtott bizonyítékok elfogadását. 19 tagállamban ez csak korlátozott számú helyzetben lehetséges, például a bírósági szolgáltatások egyes igénybe vevői (pl. felek) esetében igen, míg mások (pl. bírósági szakértők) esetében nem. Ezenkívül az idei eredménytábla megállapításai azt mutatják, hogy két kivételtől eltekintve a tagállami bíróságok és ügyészségek továbbra sem használják ki az eljárási szabályaik által lehetővé tett teljes mértékben a digitális technológiát.
- Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés eltérő foka a hátrányos megkülönböztetés kockázatának kitett személyek, az idősek és a nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai vonatkozásában: 17 tagállam nyújt tájékoztatást a megkülönböztetés veszélyének kitett személyek jogairól, és 22 tagállam biztosít könnyű fizikai hozzáférést a bírósági épületekhez. Emellett kilenc tagállam tett lépéseket annak érdekében, hogy a költségmentesség hozzáférhetőbbé váljon az idősek számára. A nemi alapú és a kapcsolati erőszak áldozatai vonatkozásában 12 tagállamban minden számba vett biztosíték rendelkezésre áll, beleértve az e csoport szempontjából releváns konkrét információkhoz való online hozzáférést, az áldozatok és tanúk különleges védelmét, a bírósági eljárások során a nem kormányzati szervezetek vagy az egyenlőséggel foglalkozó szervek által nyújtott támogatást, vagy a bíráknak szóló külön képzést. A tagállamok közel egynegyede azonban nem biztosít online hozzáférést a nemi alapú erőszakkal és az áldozatok jogaival kapcsolatos releváns információkhoz.