Az Európai Bizottság 3 milliárd eurót fektet be a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovatív projektekbe a REPowerEU megvalósítása és Európa orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való energiafüggetlenségének felgyorsítása érdekében.
Az Európai Bizottság közzétette az uniós Innovációs Alap keretében megvalósuló nagyprojektekre vonatkozó harmadik pályázati felhívást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítéséből származó megnövekedett bevételnek köszönhetően a költségvetés megduplázódott, és elérte a 3 milliárd eurót. Ez a nagyprojektekre vonatkozó 2022. évi felhívás ösztönözni fogja az Európa szén-dioxid-mentesítését célzó ipari megoldások bevezetését és – különös tekintettel a REPowerEU terv prioritásaira – további támogatást fog nyújtani az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének megszüntetéséhez – olvasható a bizottság közleményében.
„Ma minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy fokozzuk az innovációt és elterjesszük azokat a technológiai megoldásokat, amelyek kezelik az éghajlati válságot és megteremtik Európa energetikai szuverenitását. Minél hamarabb teszünk így, annál gyorsabban fogunk ellenállóvá válni az orosz energetikai zsarolással szemben. Ezzel a 3 milliárd EUR összegű új pályázati felhívással az uniós innovációs alap a korábbiakhoz képest még több tiszta technológiai projektet fog támogatni, felgyorsítva a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítését a nehezen dekarbonizálható iparágakban, valamint a megújuló hidrogén elterjedését az uniós piacon – mondta Frans Timmermans ügyvezető alelnök.
A pályázati felhívás olyan projekteket finanszíroz, amelyek a következő témákat ölelik fel:
– általános dekarbonizáció (költségvetés: 1 milliárd euró), innovatív projektek keresése a megújuló energia, az energiaigényes iparágak, az energiatárolás vagy a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás, valamint a karbonintenzív termékeket helyettesítő termékek (nevezetesen – a többek között a tengeri és légi közlekedésben használt – alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési üzemanyagok) területén;
– innovatív villamosítás az iparban és a hidrogéniparban (költségvetés: 1 milliárd euró) innovatív projektek keresése a villamosítási módszerek terén, amelyek felváltják a fosszilis tüzelőanyagok használatát az iparban, valamint a megújuló hidrogén előállításában vagy a hidrogén ipari elterjedésében;
– tisztaenergia-technológiák gyártása (költségvetés: 0,7 milliárd euró) innovatív projektek keresése az elektrolizátorok és üzemanyagcellák alkatrészeinek és végtermékeinek, a megújuló energiának, az energiatárolásnak és a hőszivattyúknak a gyártása terén;
– közepes méretű kísérleti projektek (költségvetés: 0,3 milliárd euró) olyan rendkívül innovatív projektek felkutatására, amelyek a mélyreható dekarbonizációt célzó forradalmi vagy áttörést jelentő technológiákkal foglalkoznak az Alap valamennyi támogatható ágazatában. A projekteknek működési környezetben kell igazolniuk az innovációt, de nem elvárás, hogy elérjék a nagyszabású demonstráció vagy kereskedelmi gyártás szintjét.
A projektek független szakértők értékelik az innovációs szintjük, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerülésére való alkalmasságuk, működési, pénzügyi és műszaki kiforrottságuk, valamint terjeszthetőségük és költséghatékonyságuk alapján. A pályázati felhívásra az uniós tagállamokban, Izlandon és Norvégiában megvalósuló projektekkel 2023. március 16-ig lehet jelentkezni.
Az olyan ígéretes projektek, amelyek még nem elég kiforrottak a vissza nem térítendő támogatás megszerzéséhez, az Európai Beruházási Bank által nyújtott projektfejlesztési támogatásban részesülhetnek.
Pályázni az EU finanszírozási és pályázati portálján lehet, ahol az eljárás egészére vonatkozó információk olvashatók. A pályázókat 2023 második negyedévében tájékoztatják az értékelés eredményeiről. A támogatások odaítélésére és a projektek aláírására 2023 negyedik negyedévében kerül sor.
2022. november 29-én, illetve 30-án webináriumot szervezünk az előző pályázati felhívás tanulságairól, valamint információs napot tartunk, hogy a leendő pályázók tájékoztatást kapjanak és kérdéseket tehessenek fel az új felhívással kapcsolatban.
Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív technológiák demonstrációjára és kereskedelmi hasznosítására irányuló finanszírozási programja. Finanszírozása az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekből történik. Már két nagyszabású pályázati felhívást tett közzé, amelyek keretében 1,1 milliárd euró, illetve 1,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda 7, illetve 17 projekt számára (lásd az Innovációs Alap projektportfóliójának irányítópultját).
A jelenlegi becslések szerint 2030-ig mintegy 38 milliárd EUR bevétellel rendelkező Innovációs Alap célja, hogy megfelelő pénzügyi ösztönzőket hozzon létre a vállalatok és a közintézmények számára ahhoz, hogy most beruházzanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák következő generációjába, és hogy az uniós vállalkozások számára előnyt biztosítson ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet töltsenek be a technológia terén. A társjogalkotók által jelenleg tárgyalt „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban javasoltaknak megfelelően az Alap költségvetése jelentősen nőni fog, hogy még több beruházás legyen irányítható az áttörést jelentő zöld technológiákhoz.
Az Innovációs Alap végrehajtásáért az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) felelős, míg az Európai Beruházási Bank projektfejlesztési támogatást nyújt olyan ígéretes projektekhez, amelyek még nem eléggé kiforrottak.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.