Rendezetlen Brexitnél engedélyköteles lesz a hosszú távú letelepedés

2019. 01. 29., 08:00

A brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén azok az uniós polgárok, akik a kilépés után érkeznek, alapesetben már csak három hónapra szóló tartózkodási engedélyt kapnak.

A brit minisztérium hétfőn késő este közzétett új bevándorlási szabálygyűjteménye alapján, ha a brit EU-tagság március 29-én esedékes megszűnéséig nem sikerül életbe léptetni a Brexit feltételrendszeréről szóló egyezményt, és Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik az EU-ból, a külföldi uniós polgárok a márciusi kilépési dátum után is beutazatnak az országba látogatás, munkavállalás vagy tanulás céljával.

Ha azonban három hónapnál tovább kívánnak maradni, ahhoz külön időleges tartózkodási engedélyért (European Temporary Leave to Remain) kell folyamodniuk, amely további 36 hónapra, vagyis három évre lesz érvényes.

Három évet meghaladó idejű nagy-britanniai letelepedési szándék esetén az EU-állampolgárokra is a 2021 után életbe lépő általános, új bevándorlási szabályozás lép életbe. Ennek alapelve szerint a tartózkodási folyamodványok elbírálásában a kérelmező szakképzettsége lesz a döntő szempont, az EU-ból és a máshonnan érkezők esetében egyaránt.

A három hónapot meghaladó, legfeljebb három évre szóló tartózkodási engedély kiadásához az uniós kérelmezőknek igazolniuk kell személyazonosságukat, és azt, hogy nem született ellenük a múltban bírósági ítélet súlyos bűncselekmény miatt.

A brit belügyminisztérium tájékoztatója kiemeli: nem lesznek jogosultak a három évre szóló tartózkodási engedélyre azok, akik súlyos bűncselekményeket követtek el, folyamatosan bűnöző életmódot folytatnak, vagy bármi más okból veszélyt jelentenek Nagy-Britannia nemzetbiztonságára.

Megállapodás nélküli Brexit esetén a márciusi kilépési dátum után érkező EU-állampolgároknak az első három havi tartózkodási engedélyért nem kell fizetniük, de a további három évre szóló engedély kiadása már díjköteles lesz. Ennek összegét később határozzák meg - áll a brit belügyminisztérium tájékoztatójában.

A tárca nyomatékosan hangsúlyozza, hogy azokra az EU-állampolgárokra, akik a kilépés időpontjában már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodnak, mindez nem vonatkozik, ők megállapodás nélküli Brexit esetén is a már korábban ismertetett rendszer alapján folyamodhatnak letelepedett jogi státusért, és ha ezt megkapják, jelenlegi jogosultságaik megőrzésével, határidő nélkül maradhatnak.

A belügyminisztérium közölte: a brit kormány szeretné is, ha ők Nagy-Britanniában maradnának.

A kilépés időpontjában már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig, illetve megállapodás nélküli Brexit esetén idén március 29-éig eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.

Azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik a határidő végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.

A korábbi tervek alapján a letelepedett státus megszerzéséért is fizetni kellett volna, de Theresa May miniszterelnök a minap bejelentette, hogy a kormány eltörölte a díjfizetési kötelezettséget, és akik már kifizették a díjat, visszakapják pénzüket.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.