Navracsics Tibor: az Erasmus+ programban részt vevő egyetemek jobb helyzetben vannak, hogy megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek

2019. 05. 22., 18:31

Az Európai Bizottság által közzétett tanulmányok szerint újabb bizonyítékok támasztják alá, hogy az Erasmus+ segít a diákoknak abban, hogy sikeresebbek legyenek magán- és szakmai életükben, az egyetemeknek pedig abban, hogy innovatívabbakká váljanak.

A közel 77 000 diák és oktatási személyzet és több mint 500 szervezet visszajelzéseire épülő átfogó tanulmány az Erasmus+ programnak a fő kedvezményezettekre gyakorolt hatását méri és elemzi. Az eredményekből kiderül, hogyan támogatja az uniós program az európai fiatalokat az új digitális korszakra való felkészülésben, és miként segíti jövőbeli szakmai pályafutásukat. Az Erasmus+ ösztönzi az egyetemek innovációs kapacitását is, valamint nemzetközi szerepvállalásukat és azon képességüket, hogy meg tudjanak felelni a munkaerőpiaci igényeknek.

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos így nyilatkozott: „Lenyűgöző, ahogy az Erasmus+ program lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy helyt álljanak a modern munkaerőpiacon és a mindinkább összetett társadalomban. Örömmel tölt el, hogy az Erasmus+ program résztvevői fokozottan késznek érzik magukat az új kihívásokra, vonzóbbak a karrierlehetőségeik és jobban tudatában vannak annak, hogy az EU milyen előnyökkel jár mindennapi életük szempontjából. Ugyanakkor az Erasmus + programban részt vevő egyetemek nem csak nemzetközibbek, de jobb helyzetben vannak ahhoz is, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek.”

A tanulmányok fő megállapításai a következők:

  • Az Erasmus+ segíti a diákokat abban, hogy megtalálják a kívánt életpályát és gyorsabban állást találjanak.

Az egykori Erasmus+-ösztöndíjasok több mint 70 százaléka állítja, hogy jobban tisztában vannak azzal, milyen pályán szeretnének majd dolgozni, ha visszatérnek országukba. Külföldi tapasztalataiknak köszönhetően meg tudják változtatni tanulmányaikat, hogy azok jobban illeszkedjenek törekvéseikhez. A felsőoktatásra gyakorolt hatásokról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy 80 százalékuk a diplomaszerzéstől számított három hónapon belül elhelyezkedett, 72 százalékuknak pedig állításuk szerint a külföldi tapasztalatok segítettek az első munkahelyük megszerzésében. Az Erasmus+ programban részt vett tíz diákból kilenc állítja, hogy a külföldön szerzett készségeket és tapasztalatokat felhasználja mindennapi munkája során. Az Erasmus + megoldást kínál a strukturális munkaerőhiány kezelésére azáltal, hogy a vállalkozások számára szükséges humán és interdiszciplináris készségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt.

  • Az Erasmus+ előmozdítja az európaiak összetartozásának érzését.

Az Erasmus+-diákok több mint 90 százaléka fejlesztette azon képességét, hogy közösen dolgozzon és együttműködjön eltérő kultúrájú emberekkel, és mindeközben érezze a közös európai identitást. A program a legnagyobb hatást azokra a diákokra gyakorolta, akik a csereprogram előtt kevésbé voltak meggyőződve az EU szerepét illetően, valamint akik a sajátjuktól kulturális értelemben eltérőbb országban voltak. Az Erasmus+ programban részt vevő összes diák közül a kelet-európai országokból érkezők azonosultak a leginkább az EU-val. 

  • Az Erasmus+ támogatja a digitális átalakulást és a társadalmi befogadást.

Az Erasmus+ keretébe illeszkedő együttműködési projektek jobban felkészítik a részt vevő egyetemek többségét a digitális átalakulásra. Az új technológiák, valamint az innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása hozzájárul az egyetemek nemzetközi együttműködési és innovációs kapacitásának erősítéséhez. Az egyetemek Erasmus+ programban részt vevő dolgozói nyitottabbak arra, hogy a vállalati szféra munkatársait is bevonják az óráikba (mintegy 60 százalékuk a mobilitásban nem részt vevők 40 százalékával összehasonlítva). A tudományos dolgozók több mint 80%-a arról számolt be, hogy külföldi tapasztalata eredményeként innovatívabb tanterveket dolgoz ki. Ezenkívül a részt vevő egyetemek kétharmada állította, hogy az uniós szintű projektek ösztönzőleg hatnak a felsőoktatásban a társadalmi befogadásra és erősítik a megkülönböztetés tilalmát.

Más megállapítások szerint az Erasmus+ program egykori diákjai elégedettebbek a munkájukkal azokhoz képest, akik nem vettek részt külföldi mobilitásban. Életpályájuk nemzetközibb, és esetükben mintegy kétszer nagyobb annak az esélye, hogy külföldön dolgozzanak. Az Erasmus + a vállalkozói készséget is támogatja. Az együttműködési projektek negyede járult hozzá a vállalkozói ismeretek oktatásához és a vállalkozói készség erősítéséhez. A projektek harmada segítette elő spin-offok és startupok alapítását.

Erasmus+

2014 és 2018 között több mint 2 millió, felsőoktatásban részt vevő diák és oktató tanult, gyakornokoskodott, illetve tanított külföldön az Erasmus+ program keretében. Ugyanezen időszakban mintegy 1 000, felsőoktatási intézmények közötti Erasmus+ stratégiai partnerség, valamint 93, egyetemek és vállalkozások közötti tudásfejlesztési szövetség részesült uniós finanszírozásban. Ezeknek több mint 40 százaléka olyan előretekintő készségekkel ruházta fel a programban részt vevő hallgatókat és tudományos dolgozókat, amelyek a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz, az energiához és az erőforrásokhoz, a digitalitáshoz (IKT és digitális készségek), valamint a vállalkozói készséghez kapcsolódnak.

A két (az Erasmus+ program felsőoktatásra gyakorolt hatásairól, valamint az Erasmus+ program keretében létrejött felsőoktatási stratégiai partnerségekről és tudásfejlesztési szövetségekről szóló) tanulmány értékelte a programnak annak két fő kedvezményezettjére, a magánszemélyekre és a szervezetekre gyakorolt hatásait.

Az első tanulmány esetében mintegy 77 000 válasz, köztük az Erasmus+ programban részt vett mintegy 47 000 diák, 12 000 diplomás és 10 000 oktatási alkalmazott válaszának elemzésére került sor. A második tanulmány megállapításai a 258 (504 szervezetet képviselő), 2014 és 2016 között finanszírozásban részesülő Erasmus+ stratégiai partnerség és tudásfejlesztési szövetség válaszain, valamint 26 részletes esettanulmányon alapultak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 17:18:00
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.