Sok munka van még hátra az Európai Unió és az unióból kilépett Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló megállapodás eléréséig, ugyanis ahhoz mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie érdekeik feladása nélkül – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletének első munkanapja után, péntekre virradó éjszaka.
Angela Merkel azt követően nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra, valamint az arról szóló megállapodást előkészítő tárgyalásokra vonatkozóan.
„Arra kértük az Egyesült Királyságot, hogy maradjon nyitott a kompromisszumokra a megállapodás megkötése érdekében, még akkor is, ha mindkét fél ragaszkodik bizonyos feltételekhez” – fogalmazott. „Természetesen ez azt is jelenti, hogy az uniónak is kompromisszumokat kell kötnie”. A német kancellár hozzátette, a fényt és az árnyékot is látja a Brexit-tárgyalások kapcsán, ugyanis bizonyos helyeken a dolgok jól haladtak, másutt még sok munkát kell elvégezni.
A Brexit-tárgyalásokkal összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatában az Európai Tanács aggodalmát fejezte ki, hogy olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az egyenlő versenyfeltételek, a kormányzás és a halászat területei, még mindig nem történt jelentős előhaladás a tárgyaló felek között. Az uniós tagállamok vezetői felszólították Londont, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a kereskedelmi megállapodás elfogadása érdekében. Leszögezték: az EU elszánt a tekintetben, hogy a december végi határidő előtt megszünteti az új kereskedelmi kapcsolatok hiányosságait, különösen a halászati jogok, a vitarendezési mechanizmus és a tisztességes piaci versenyfeltételek biztosításának kulcsfontosságú területein az európai munkahelyek százezreinek védelmére.
Sebastian Kurz osztrák kancellár távozásakor arról beszélt, hogy egész Európában romlik a járványhelyzet, minden tagországban több és több új fertőzöttet vesznek nyilvántartásba. Arra figyelmeztetett, hogy noha több tagországban még jelentős számban vannak szabad kórházi ágyak, sokan alábecsülik, hogy mit jelent a járvány exponenciális terjedése.
„Mindannyian el akarjuk kerülni az újabb lezárásokat, de ha a vírust nem sikerül megfékezni, további korlátozásokra lesz szükség. Ez viszont munkahelyek elvesztéséhez vezet” – mutatott rá.
Az uniós tagországok zárónyilatkozatot fogadtak el a koronavírussal összefüggésben is, amelyben arra szólítottak fel, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az Európai Bizottság folytassák koordinációs munkájukat különös figyelemmel a karanténkötelezettségre vonatkozó előírásokra, az uniós határokon belüli mozgás nyomon követésére, a tesztelési stratégiákra, a vizsgálati módszerek közös értékelésére, a tesztek kölcsönös elismerése, és az EU-ba történő elengedhetetlen beutazás ideiglenes korlátozására.
A csütörtöki munkavacsorát követően a klímavédelemmel összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők kijelentették: annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban az Európai Unió 2050-ig elérje az éghajlat-semlegességre vonatkozó elképzeléseit, növelnie kell erőfeszítéseit az elkövetkező évtizedben, valamint frissítenie éghajlat- és energiapolitikáját.
A tagállami vezetők elkötelezték magukat, hogy meghaladják a jelenleg 2030-ra kitűzött 1990-es referenciaértékhez viszonyított 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célt. Ezzel összefüggésben felkérték az Európai Bizottságot, hogy tárgyaljon a tagállamokkal a magasabb kibocsátás-csökkentési célkitűzéseikről. Hangsúlyozták, hogy a következő, decemberben tervezett csúcstalálkozójukon megegyezésre törekednek az új célszámokat illetően. Megemlítették azt is, hogy a nagyratörőbb kibocsátás-csökkentési célszámokat minden tagállam javuló mutatói mellett kívánják elérni, figyelembe véve a tagállamok eltérő energiaforrás-szerkezetét.
A csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó témái között szerepel még az afrikai országokkal ápolt kapcsolatok áttekintése, különös figyelemmel a kereskedelemre, a gazdasági fejlesztésekre, a biztonság és stabilitás javítására, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre.
MTI/ Gebauer Szabolcs és Andits Eszter, Brüsszel
A Paksi Atomerőmű jelenleg működő két turbinájának üzemben tartása és a nem termelő turbinák újraindítása a célja a Duna-szakaszon zajló munkáknak. Eddig a tervezett ütemben haladnak, a szakemberek visszafogottan optimisták – mondta a helyszínen Magyar Péter miniszterelnök.