Megállapodás született a globális minimumadóról az Európai Unióban

2022. 12. 13., 10:17

Unióban Az Európai Unió tagállamainak sikerült egyhangú megállapodásra jutniuk a 2022. december 12-i nagyköveti ülésen a globális minimumadóról, amely eredményeként az EU-ban működő multinacionális cégek számára új időszámítás kezdődik. Magyarország számára az egyezség több szempontból is érdekes, mivel egyszerre érinti az országban működő külföldi multinacionális vállalatokat és a legnagyobb magyar központú cégeket is. Ezenfelül a magyar törvényhozást is lépéskényszerbe hozza azzal, hogy a helyi adószabályokat a megváltozott körülményekhez kell igazítani. A PwC Magyarország adószakértői összefoglalták, miként hat a megállapodás a magyar társaságokra, illetve az adórendszerre.

Hosszú út vezetett az irányelv elfogadásáig

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) tavaly összesen 137 ország állapodott meg arról, hogy egységesen bevezetik a globális minimumadót és már 2023-tól alkalmazzák is azt. Az Európai Unió Bizottsága elsők között reagált erre a megállapodásra és előterjesztette a saját irányelv-tervezetét az EU Tanács számára. Az irányelv elfogadásához szükséges egyhangú döntésre azonban eddig nem került sor, mert először Lengyelország, utána pedig Magyarország vonta meg támogatását.

A mostani megállapodás eredményeként az Európai Unió valamennyi tagállama vállalta, hogy – az eredeti tervekhez képest egy év csúszással – 2023. év végéig átülteti az irányelvben foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat, amelyek legfőbb elemeit már 2024-től alkalmazni is kell.

Érintett cégek

Az elfogadott irányelv minden olyan vállalatcsoportra kiterjed a világon, amelyiknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró bevétele van és akár egyetlen tagja is az Európai Unió területén működik.

Ez elsősorban azokat a magyar központú cégeket érinti, amelyek csoport szinten elérik a 750 millió eurós bevételi határt. Esetükben még arra sincs szükség, hogy külföldi leányvállalatuk legyen, önmagában a bevételi határ elérése miatt a szabály hatálya alá kerülnek. A belföldi cégcsoportok esetében az EU-s irányelv 5 évig nem eredményez többlet adófizetést, viszont a minimumadóval felmerülő adminisztrációs teendők őket is érinthetik.

A szabály továbbá kiterjed azokra a multinacionális cégcsoportokat is, amelyeknek Magyarországon van legalább egyetlen leányvállalatuk. Ez az EU központú cégcsoportokon túl érinti valamennyi Európán kívüli cég magyar leányvállalatát is.

A globális minimumadó működése

Az irányelv országonként 15%-os globális minimumadószintet ír elő az OECD javaslatával egyezően. A 15% nem nominális, hanem kedvezmények és speciális módosítások után kalkulált effektív mérték, ezért a megfeleléshez nem elegendő, ha egy országban a nominális adókulcs eléri vagy meghaladja ezt a szintet.

„A szabályok nem köteleznek egyetlen tagállamot sem arra, hogy általánosan emeljék meg a társaságiadó-szintjüket. Ugyanakkor biztosítják azt, hogy az elvárt és ténylegesen megfizetett adó közötti különbözetet mindenképpen beszedjék vagy a cégcsoport központjának országában, vagy ha ott a minimumadó szabályait nem alkalmazzák, akkor bármely más, a szabályokat alkalmazó olyan országban, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik” – mondja Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Különleges helyzetben lehetnek tehát az EU-n kívüli központtal rendelkező cégcsoportok. Esetükben, ha bármely külföldi társaságuk adószintje kevesebb 15%-nál, akkor elképzelhető, hogy éppen a magyar leányvállalattól kell majd beszedni a különbözeti adót a minimumadó szintjéig. Ilyen módon elképzelhető, hogy a magyar társaságoknak olyan országok adószintjét kell majd vizsgálniuk, ahol a csoportnak az anyavállalata, vagy éppen másik leányvállalata található. A várakozások szerint ez az adóbeszedési mechanizmus azonban majd csak 2025-től lesz alkalmazandó.

Mivel a minimumadó-szintet minden országban külön-külön kell vizsgálni, ezért azok a cégcsoportok is többlet adófizetéssel szembesülhetnek, amelyek globális adóterhelése eléri vagy meghaladja a 15%-ot.

Kihívások a magyar társaságok számára

A globális minimumadónak két fontos hatása is van az érintett cégcsoportok számára. Egyrészről többlet adófizetési kötelezettséget generálhat, ráadásul mivel a globális minimumadó kalkulációja nagyon eltér bármelyik állam társaságiadó-szabályaitól, nem várt esetben is okozhat többlet adófizetést.

E mellett a globális minimumadó számos adminisztrációs kötelezettséget is keletkeztet a cégeknek. Ennek oka, hogy az adó kiszámításához olyan adatokra is szükség van, amit jelenleg a cégek nem is gyűjtenek, ezért önmagában az adó kalkulációja és a kapcsolódó bevallás elkészítése is kihívást jelenthet.

Miként változhat a magyar adórendszer?

A mostani megállapodás egyrészről előírja Magyarország számára, hogy egy komplex adószabályozást átültessen a magyar jogrendbe 2023. év végéig, illetve az adóhatóságot is felkészítse annak alkalmazására már 2024-től. Másrészről pedig az eddigi magyar adópolitika fenntartása esetén szükség lehet olyan alapvető adóintézkedések reformjára is, mint a fejlesztési adókedvezmény vagy az utóbbi időben széles körben alkalmazott szektorális különadók. Ezek egy része technikailag bonyolult, más része viszont komolyabb, kedvezőtlen költségvetési következményekkel is járhat.

„Elképzelhető forgatókönyvnek az tűnik, hogy a magyar társaságiadó-szabályozás kétszintűvé válik. A jelenlegi szabályozás megmaradhat a kisebb cégcsoportok számára, és ezzel egyidejűleg jelentkezhet egy párhuzamos adószabályozás a multinacionális cégcsoportokra nézve, a globális minimumadó szabályrendszerének megfelelően” – vélekedik Juhász Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS