Másfél évtizedes mélyponton az EU-bevándorlás Nagy-Britanniában

2019. 11. 28., 17:15

Több mint másfél évtizedes mélypontra csökkent az idei év első felével zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett friss becslése szerint a június végéig terjedő egy évben nettó 48 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal érkező külföldi EU-állampolgárok száma.

Nagy-Britanniában 2003 óta nem mértek ilyen alacsony éves nettó EU-bevándorlást.

Az ONS ismertetése szerint a vizsgált időszakban 199 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országokból, és 151 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.

A statisztikai hivatal által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 37 ezren érkeztek, viszont 42 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-országok nettó bevándorlási egyenlege mínusz 5 ezer volt a júniussal zárult egy évben.

A teljes EU-bevándorlási mérlegen belül az EU8-csoport az egyetlen, amelynek nettó nagy-britanniai bevándorlási egyenlege negatív.

A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint a régebbi EU-tagállamokból a vizsgált időszakban 26 ezerrel, az ONS által a keleti EU-országcsoporton belül EU2 megjelöléssel külön nyilvántartott Romániából és Bulgáriából szintén 26 ezerrel többen érkeztek tartós letelepedés céljával Nagy-Britanniába, mint ahányan ezeknek az országoknak az állampolgárai közül távoztak.

A statisztikai kimutatásban szereplő grafikus ábrák egyértelműen mutatják, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt – éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból.

Az ONS a csütörtöki adatismertetésben külön ki is emeli, hogy az EU-ból tartós letelepedési szándékkal - vagyis 12 hónapnál hosszabb időre - érkezők száma a 2015-ben és a 2016 elején mért, rendre 200 ezer feletti legutóbbi éves csúcsszintekről a 2016-os EU-népszavazás óta folyamatosan csökken.

A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - tehát az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett egyévi átmeneti időszak lejártával.

Boris Johnson miniszterelnök a BBC televízió minapi interjúműsorában ezt azzal indokolta, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből - vagyis az EU-ból -, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.

Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, és ezért is indokolt a mindenkire egyformán érvényes szabályozás bevezetése.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS