Másfél évtizedes mélyponton az EU-bevándorlás Nagy-Britanniában

2019. 11. 28., 17:15

Több mint másfél évtizedes mélypontra csökkent az idei év első felével zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert a közép- és kelet-európai EU-országok állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett friss becslése szerint a június végéig terjedő egy évben nettó 48 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal érkező külföldi EU-állampolgárok száma.

Nagy-Britanniában 2003 óta nem mértek ilyen alacsony éves nettó EU-bevándorlást.

Az ONS ismertetése szerint a vizsgált időszakban 199 ezren érkeztek letelepedési céllal más EU-országokból, és 151 ezer EU-állampolgár távozott végleg Nagy-Britanniából.

A statisztikai hivatal által EU8-csoportként jelölt országok, vagyis az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a teljes EU-adatsoron belül negatív: ezekből az országokból 37 ezren érkeztek, viszont 42 ezren távoztak Nagy-Britanniából, vagyis az EU8-országok nettó bevándorlási egyenlege mínusz 5 ezer volt a júniussal zárult egy évben.

A teljes EU-bevándorlási mérlegen belül az EU8-csoport az egyetlen, amelynek nettó nagy-britanniai bevándorlási egyenlege negatív.

A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint a régebbi EU-tagállamokból a vizsgált időszakban 26 ezerrel, az ONS által a keleti EU-országcsoporton belül EU2 megjelöléssel külön nyilvántartott Romániából és Bulgáriából szintén 26 ezerrel többen érkeztek tartós letelepedés céljával Nagy-Britanniába, mint ahányan ezeknek az országoknak az állampolgárai közül távoztak.

A statisztikai kimutatásban szereplő grafikus ábrák egyértelműen mutatják, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt – éles töréssel meredek ívben csökkenni kezdett a Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás az Európai Unió társállamaiból, különösen az EU8-csoportból.

Az ONS a csütörtöki adatismertetésben külön ki is emeli, hogy az EU-ból tartós letelepedési szándékkal - vagyis 12 hónapnál hosszabb időre - érkezők száma a 2015-ben és a 2016 elején mért, rendre 200 ezer feletti legutóbbi éves csúcsszintekről a 2016-os EU-népszavazás óta folyamatosan csökken.

A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - tehát az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett egyévi átmeneti időszak lejártával.

Boris Johnson miniszterelnök a BBC televízió minapi interjúműsorában ezt azzal indokolta, hogy jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből - vagyis az EU-ból -, és a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.

Johnson szerint az uniós bevándorlási szabályozás mindemellett diszkriminatív az EU-n kívüli országokból érkezőkkel szemben, és ezért is indokolt a mindenkire egyformán érvényes szabályozás bevezetése.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS