„A közös standard bevezetése segíteni fogja a nemzeti közigazgatásokat abban, hogy a kriptoeszközökből származó bevételeket is figyelembe véve hatékonyabban szedjék be az adókat.”
Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező ügyfelek számára kriptoeszközügyleteket bonyolító valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó, az adózás átláthatóságát szolgáló új szabályok bevezetésére. Ezek a szabályok kiegészítik a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletet és a pénzmosás elleni szabályokat.
A méltányos és hatékony adóztatás kulcsfontosságú a közberuházásokat és -szolgáltatásokat fedező bevételek biztosításához, és egyúttal olyan üzleti környezetet teremt, amely kedvez az innovációnak. Az adóhatóságok azonban jelenleg nem rendelkeznek az ahhoz szükséges információkkal, hogy nyomon követhessék a határokon átnyúló kereskedelemben könnyen forgalmazható kriptoeszközök révén szerzett bevételeket. Ez nagymértékben korlátozza az adók tényleges megfizetésének biztosítására való képességüket, ami azzal a következménnyel jár, hogy az európai polgárok jelentős adóbevételektől esnek el – olvasható a bizottság közleményében.
A javaslat javítani fogja a tagállamoknak az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés felderítésére és leküzdésére való képességét azáltal, hogy valamennyi kriptoeszköz-szolgáltató számára előírja – függetlenül azok méretétől és helyétől –, hogy tegyenek jelentést az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek ügyleteiről. Az irányelv célja továbbá az is, hogy közös minimális szankciószintet állapítson meg a súlyos meg nem felelés eseteire, például arra a helyzetre, amikor a közigazgatási emlékeztetők ellenére sem kerül sor bejelentésre. Ezenkívül a Bizottság javasolta a pénzügyi intézmények jelentéstételi kötelezettségeinek az elektronikus pénzre és a digitális fizetőeszközökre történő kiterjesztését, valamint azt, hogy az automatikus információcsere alkalmazási köre foglalja magában a vagyonos magánszemélyek által igénybe vett, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokat is.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos: „Az anonimitásból kifolyólag a jelentős nyereséget termelő kriptoeszköz-felhasználók közül sokan a nemzeti adóhatóságok látókörén kívül maradnak. Ez elfogadhatatlan. Javaslatunk biztosítani fogja, hogy a tagállamok megkapják a kriptoeszközök kereskedelméből vagy az azokba irányuló befektetésekből származó nyereség utáni adó megfizetésének garantálásához szükséges információkat. Emellett a javaslat teljes mértékben összhangban van a kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keret létrehozására irányuló OECD-kezdeményezéssel és a kriptoeszközök piacairól szóló uniós rendelettel.
Valdis Dombrovskis,az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök: „Az olyan alternatív fizetési és befektetési eszközök, mint például a kriptoeszközök és az elektronikus pénz, új valóságot teremtenek a digitális korban. Nagy potenciállal rendelkeznek a gazdasági tevékenység és az innováció serkentése szempontjából, ugyanakkor az átláthatóság csökkenésének, valamint az adókijátszás és az adócsalás lehetővé válásának kockázatát is magukban hordozzák. A méltányos adóztatásra vonatkozó menetrendünk részeként e problémák kezelése érdekében naprakésszé tesszük adószabályainkat, és közös standardot vezetünk be a kriptoeszközökkel kapcsolatos különböző nemzeti adózási megközelítések összehangolása céljából. Ez segíteni fogja a nemzeti közigazgatásokat abban, hogy a kriptoeszközökből származó bevételeket is figyelembe véve hatékonyabban szedjék be az adókat, és lépést tartsanak a fejlődő technológiával Európa digitális átállásának előrehaladtával.”
A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv módosításának formájában előterjesztett javaslat összhangban van a kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keret létrehozására és az OECD közös jelentéstételi standardjának módosítására irányuló OECD-kezdeményezéssel.
Következő lépésként a Bizottság a szövegtervezetet konzultáció céljából az Európai Parlament, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjeszti. A kriptoeszközökre, az elektronikus pénzre és a digitális fizetőeszközökre vonatkozó új jelentéstételi követelmények a tervek szerint 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”