Láthatóvá akarja tenni az Európai Bizottság a kriptoeszközökből származó bevételeket

2022. 12. 11., 12:45

„A közös standard bevezetése segíteni fogja a nemzeti közigazgatásokat abban, hogy a kriptoeszközökből származó bevételeket is figyelembe véve hatékonyabban szedjék be az adókat.”

Az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező ügyfelek számára kriptoeszközügyleteket bonyolító valamennyi szolgáltatóra alkalmazandó, az adózás átláthatóságát szolgáló új szabályok bevezetésére. Ezek a szabályok kiegészítik a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletet és a pénzmosás elleni szabályokat.

A méltányos és hatékony adóztatás kulcsfontosságú a közberuházásokat és -szolgáltatásokat fedező bevételek biztosításához, és egyúttal olyan üzleti környezetet teremt, amely kedvez az innovációnak. Az adóhatóságok azonban jelenleg nem rendelkeznek az ahhoz szükséges információkkal, hogy nyomon követhessék a határokon átnyúló kereskedelemben könnyen forgalmazható kriptoeszközök révén szerzett bevételeket. Ez nagymértékben korlátozza az adók tényleges megfizetésének biztosítására való képességüket, ami azzal a következménnyel jár, hogy az európai polgárok jelentős adóbevételektől esnek el – olvasható a bizottság közleményében.

A javaslat javítani fogja a tagállamoknak az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés felderítésére és leküzdésére való képességét azáltal, hogy valamennyi kriptoeszköz-szolgáltató számára előírja – függetlenül azok méretétől és helyétől –, hogy tegyenek jelentést az EU-ban lakóhellyel rendelkező ügyfelek ügyleteiről. Az irányelv célja továbbá az is, hogy közös minimális szankciószintet állapítson meg a súlyos meg nem felelés eseteire, például arra a helyzetre, amikor a közigazgatási emlékeztetők ellenére sem kerül sor bejelentésre. Ezenkívül a Bizottság javasolta a pénzügyi intézmények jelentéstételi kötelezettségeinek az elektronikus pénzre és a digitális fizetőeszközökre történő kiterjesztését, valamint azt, hogy az automatikus információcsere alkalmazási köre foglalja magában a vagyonos magánszemélyek által igénybe vett, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokat is.

„Biztos-kommentárok”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos:Az anonimitásból kifolyólag a jelentős nyereséget termelő kriptoeszköz-felhasználók közül sokan a nemzeti adóhatóságok látókörén kívül maradnak. Ez elfogadhatatlan. Javaslatunk biztosítani fogja, hogy a tagállamok megkapják a kriptoeszközök kereskedelméből vagy az azokba irányuló befektetésekből származó nyereség utáni adó megfizetésének garantálásához szükséges információkat. Emellett a javaslat teljes mértékben összhangban van a kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keret létrehozására irányuló OECD-kezdeményezéssel és a kriptoeszközök piacairól szóló uniós rendelettel.

Valdis Dombrovskis,az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök:Az olyan alternatív fizetési és befektetési eszközök, mint például a kriptoeszközök és az elektronikus pénz, új valóságot teremtenek a digitális korban. Nagy potenciállal rendelkeznek a gazdasági tevékenység és az innováció serkentése szempontjából, ugyanakkor az átláthatóság csökkenésének, valamint az adókijátszás és az adócsalás lehetővé válásának kockázatát is magukban hordozzák. A méltányos adóztatásra vonatkozó menetrendünk részeként e problémák kezelése érdekében naprakésszé tesszük adószabályainkat, és közös standardot vezetünk be a kriptoeszközökkel kapcsolatos különböző nemzeti adózási megközelítések összehangolása céljából. Ez segíteni fogja a nemzeti közigazgatásokat abban, hogy a kriptoeszközökből származó bevételeket is figyelembe véve hatékonyabban szedjék be az adókat, és lépést tartsanak a fejlődő technológiával Európa digitális átállásának előrehaladtával.”

A következő lépések

A közigazgatási együttműködésről szóló irányelv módosításának formájában előterjesztett javaslat összhangban van a kriptoeszközökre vonatkozó jelentéstételi keret létrehozására és az OECD közös jelentéstételi standardjának módosítására irányuló OECD-kezdeményezéssel.

Következő lépésként a Bizottság a szövegtervezetet konzultáció céljából az Európai Parlament, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjeszti. A kriptoeszközökre, az elektronikus pénzre és a digitális fizetőeszközökre vonatkozó új jelentéstételi követelmények a tervek szerint 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS