„A javasolt célzott módosításoknak köszönhetően a tagállamok egyszerűbben és gyorsabban nyújthatnak majd kis összegű támogatásokat.”
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a mezőgazdasági ágazatban nyújtott kis összegű támogatásokra vonatkozó szabályok (mezőgazdasági de minimis rendelet) célzott módosításairól. Valamennyi érdekelt fél 2024. július 21-ig vehet részt a konzultációban.
A mezőgazdasági de minimis rendelet mentesíti a kis összegeket az állami támogatások ellenőrzése alól, mivel az ilyen támogatások úgy tekintendők, hogy nincsenek hatással az egységes piacon folytatott versenyre és kereskedelemre. A rendelet legutóbbi, 2019. évi módosítását követően a tagállamok jelenleg kedvezményezettenként legfeljebb 20 000 euró összegű támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági ágazatban három pénzügyi évből álló időszakban anélkül, hogy az ilyen támogatást előzetesen be kellene jelenteniük a Bizottságnak jóváhagyás céljából. Ha egy tagállam nemzeti szinten központi nyilvántartással rendelkezik a csekély összegű támogatások nyilvántartásba vételére, a három pénzügyi évből álló időszakra magasabb, 25 000 euró összegű felső határ alkalmazandó. A kedvezményezettenkénti felső határok mellett minden uniós tagállamra maximális nemzeti összeg (úgynevezett „nemzeti korlát”) vonatkozik az ilyen támogatásokra a verseny esetleges torzulásának elkerülése érdekében.
A mostani módosítástervezetek a következő változtatásokat tartalmazzák:
– A vállalkozásonként egy három évből álló időszak alatt maximálisan nyújtható csekély összegű támogatás felső határának emelése 25 000 euróról 37 000 euróra, az infláció figyelembe vétele miatt.
– A „nemzeti korlátok” kiigazítása, melyek kiszámítása a mezőgazdasági termelés értéke alapján történik. A jelenlegi szabályok szerint e számításhoz a 2012–2017 közötti referencia-időszakot kell alapul venni. Ez a referencia-időszak a 2012–2023 közötti időszakra hosszabbodna meg, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés különösen az elmúlt években megnövekedett értékének figyelembevételét, megemelve valamennyi tagállam tekintetében a nemzeti korlátot.
– A maximális támogatási összeg számítása három évre vonatkozóan történne a három pénzügyi évre vonatkozó számítás helyett, a nem ágazatspecifikus általános de minimis szabályokkal összhangban.
– A csekély összegű támogatások kötelező központi nemzeti vagy európai szintű nyilvántartásának bevezetése abból a célból, hogy javuljon az átláthatóság és csökkenjenek a jelenleg saját nyilatkozatot készítő mezőgazdasági termelők adminisztratív terhei, mivel a szabályok betartását így már nem nekik kell ellenőrizniük (jelenleg a központi nyilvántartásokat a tagállamok önkéntes alapon alkalmazzák).
Azáltal, hogy az infláció figyelembevétele érdekében megemelik a vállalkozásonként maximálisan nyújtható csekély összegű támogatás felső határát, a javasolt módosítások bővítik a tagállamok lehetőségeit arra, hogy egyszerűbb, gyorsabb, közvetlenebb és hatékonyabb módon nyújtsanak támogatást a mezőgazdasági termelőknek, mivel az ilyen támogatást nem kell bejelenteni a Bizottságnak, és a Bizottságnak azt nem kell jóváhagynia. Emellett a javasolt módosítások csökkenteni fogják a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheit a csekély összegű támogatások kötelező központi nyilvántartásainak bevezetése révén, ami könnyítést jelent a mezőgazdasági termelőknek – főként a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak – a jelentéstételi kötelezettségeikre nézve – olvasható a Bizottság közleményében.
„Felülvizsgáljuk a mezőgazdasági ágazatban nyújtott kis összegű támogatásokra vonatkozó szabályainkat, hogy segítsük a mezőgazdasági termelőket az inflációs nyomás és a magas nyersanyagárak kezelésében. A javasolt célzott módosításoknak köszönhetően a tagállamok egyszerűbben és gyorsabban nyújthatnak majd kis összegű támogatásokat azáltal, hogy megemeljük a mentesség felső határait. Javasoljuk továbbá egy központi nyilvántartás létrehozását, melynek célja a csekély összegű támogatások ellenőrzésének megkönnyítése és a mezőgazdasági termelők jelentéstételi kötelezettségeinek csökkentése. Felkérünk minden érdekelt felet arra, hogy ossza meg velünk véleményét” – foglalta össze a legfontosabb üzeneteket Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.