Az EU konkrét intézkedésekre szólít fel minden részes felet a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása és a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartása érdekében.
Az ENSZ 2022. évi, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben a hétvégén kezdődő éghajlat-változási konferenciáján (COP27) az Európai Bizottság valamennyi részes felet fel fogja szólítani arra, hogy mielőbb tegyen lépéseket az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a Párizsi Megállapodás és a tavaly a COP26 konferencián elfogadott glasgow-i éghajlati paktum keretében tett kötelezettségvállalásaik tiszteletben tartása érdekében.
November 7-én és 8-án Ursula von der Leyen elnök képviseli a Bizottságot a COP27 hivatalos nyitórendezvényén, a világ vezetőinek csúcstalálkozóján. November 14. és 18. között Frans Timmermans ügyvezető alelnök vezeti majd az uniós tárgyalócsoportot. Kadri Simson energiaügyi biztos, Virginijus Sinkevičius, a környezetpolitikáért, a halászatért és a tengerügyekért felelős biztos, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos szintén részt vesz a COP27 konferencia rendezvényein – olvasható a bizottság közleményében.
A COP27 konferencián a Bizottság tárgyalócsoportja a meglévő kötelezettségvállalások végrehajtását fogja szorgalmazni annak érdekében, hogy az ambiciózus vállalások konkrét intézkedések formáját öltsék, többek között egy olyan munkaprogram elfogadása révén, amelynek célja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvések és a végrehajtás késedelem nélküli fokozása ebben a kritikus évtizedben. Ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illeti, az EU elkötelezett amellett, hogy egyértelmű előrelépést érjen el az alkalmazkodásra vonatkozó globális cél teljesítése terén.
A tavalyi glasgow-i éghajlati paktum is kiemelte, hogy a természetalapú megoldások döntő szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetővé tételében és a biológiai sokféleség megőrzésében, amely szintén kulcsfontosságú téma lesz a még az idei év folyamán megrendezésre kerülő, a biológiai sokféleség kérdésével foglalkozó COP15 konferencián. A veszteségek és károk tekintetében az EU hatékony megoldásokat fog keresni az éghajlatváltozás hatásaival szembesülő, kiszolgáltatott helyzetben lévő országok különböző szükségleteinek kielégítésére.
Az EU támogatja, hogy hivatalos napirendi pont legyen a veszteségek és károk megelőzése, minimalizálása és kezelése, ami lehetővé tenné a részes felek számára, hogy megvitassák, mi volna a legjobb megoldás a finanszírozáshoz való gyors hozzáférés és a kiszolgáltatott helyzetben lévő országok és közösségek fokozott támogatásának előmozdítására. Az EU együtt fog működni a fejlett országokkal annak biztosítása érdekében, hogy 2025-re a 2019-es szinthez képest megkétszereződjön az alkalmazkodás céljaira nyújtott finanszírozás, valamint hogy a fejlett országok növeljék a klímafinanszírozáshoz való hozzájárulásukat, és ezáltal teljesíteni lehessen azt az évi 100 milliárd dolláros célösszeget, amelyhez az EU 2021-ben stabil 23,04 milliárd dolláros – és messze a legnagyobb – hozzájárulást adott.
A konferencia során az Unió több mint 125 kísérő rendezvénynek ad otthont a Sarm-es-Sejkben felállított uniós pavilonban és online. E rendezvények az éghajlattal kapcsolatos kérdések széles körével foglalkoznak majd, köztük a biológiai sokféleség védelme és a természet helyreállításával, az energiabiztonsággal és a zöld átállással, a fenntartható finanszírozással, az élelmezés és a vízellátás biztonságával, valamint a kutatással és az innovációval. Tekintettel arra, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás egymás hatásait kölcsönösen felerősítő folyamatok, az egyes rendezvények kiemelik a COP27 és a biológiai sokféleséggel foglalkozó közelgő COP15 közötti kapcsolatot.
A 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében 194 ország vállalta, hogy egyéni kibocsátáscsökkentési céljaiknak megfelelő, nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat nyújtanak be. Ezeknek a nemzetileg meghatározott vállalásoknak együttesen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-változás 2°C alatt maradjon, és az évszázad végére a lehető legközelebb legyen a 1,5°C-hoz. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2022. évi jelentései felhívták a figyelmet arra, hogy bolygónk várhatóan a következő két évtizedben eléri az 1,5°C-os felmelegedési szintet, és csak a kibocsátott szén-dioxid mennyiségének drasztikus csökkentése segíthet megelőzni a környezeti katasztrófákat. A hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése rendkívül káros hatásokkal járna, amelyek egzisztenciális kihívást jelentenek.
Az Európai Unió az éghajlat-politika terén globális vezető szerepet tölt be, és az 1990-es szinthez képest már több mint egynegyedével csökkentette saját üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdasági növekedése meghaladta a 60%-ot. A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodással az EU fokozta éghajlat-politikai törekvéseit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet. Ez a célkitűzés jogilag kötelező erejűvé vált, miután 2021 júliusában elfogadásra került és hatályba lépett az európai klímarendelet.
A klímarendelet köztes célt is meghatároz, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ez a 2030-ra kitűzött cél jelenti a Párizsi Megállapodás szerinti uniós hozzájárulást, mely 2020 decemberében került bejelentésre az UNFCCC felé. Az EU 2021-ben javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adópolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére. Október 27-én megszületett az első megállapodás a kibocsátásmentes gépkocsikról és kisteherautókról. Az EU adott esetben e javaslatok elfogadását követően a lehető leghamarabb aktualizálni fogja nemzetileg meghatározott hozzájárulását.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek védekezni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben és támogassák a fenntartható gazdasági növekedést. A fejlett országok vállalták, hogy 2020-tól 2025-ig évente összesen 100 milliárd dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozására annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országoknak és különösen a kis szigetállamoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikhez. Az EU a legnagyobb adományozó, és egyre növekvő hozzájárulása a célkitűzés mintegy negyedét teszi ki. Más adományozó országoknak is fokozniuk kell azonban erőfeszítéseiket, hogy pótolni lehessen a jelenlegi elmaradást.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.