Az EU konkrét intézkedésekre szólít fel minden részes felet a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása és a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartása érdekében.
Az ENSZ 2022. évi, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben a hétvégén kezdődő éghajlat-változási konferenciáján (COP27) az Európai Bizottság valamennyi részes felet fel fogja szólítani arra, hogy mielőbb tegyen lépéseket az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a Párizsi Megállapodás és a tavaly a COP26 konferencián elfogadott glasgow-i éghajlati paktum keretében tett kötelezettségvállalásaik tiszteletben tartása érdekében.
November 7-én és 8-án Ursula von der Leyen elnök képviseli a Bizottságot a COP27 hivatalos nyitórendezvényén, a világ vezetőinek csúcstalálkozóján. November 14. és 18. között Frans Timmermans ügyvezető alelnök vezeti majd az uniós tárgyalócsoportot. Kadri Simson energiaügyi biztos, Virginijus Sinkevičius, a környezetpolitikáért, a halászatért és a tengerügyekért felelős biztos, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos szintén részt vesz a COP27 konferencia rendezvényein – olvasható a bizottság közleményében.
A COP27 konferencián a Bizottság tárgyalócsoportja a meglévő kötelezettségvállalások végrehajtását fogja szorgalmazni annak érdekében, hogy az ambiciózus vállalások konkrét intézkedések formáját öltsék, többek között egy olyan munkaprogram elfogadása révén, amelynek célja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló törekvések és a végrehajtás késedelem nélküli fokozása ebben a kritikus évtizedben. Ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illeti, az EU elkötelezett amellett, hogy egyértelmű előrelépést érjen el az alkalmazkodásra vonatkozó globális cél teljesítése terén.
A tavalyi glasgow-i éghajlati paktum is kiemelte, hogy a természetalapú megoldások döntő szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetővé tételében és a biológiai sokféleség megőrzésében, amely szintén kulcsfontosságú téma lesz a még az idei év folyamán megrendezésre kerülő, a biológiai sokféleség kérdésével foglalkozó COP15 konferencián. A veszteségek és károk tekintetében az EU hatékony megoldásokat fog keresni az éghajlatváltozás hatásaival szembesülő, kiszolgáltatott helyzetben lévő országok különböző szükségleteinek kielégítésére.
Az EU támogatja, hogy hivatalos napirendi pont legyen a veszteségek és károk megelőzése, minimalizálása és kezelése, ami lehetővé tenné a részes felek számára, hogy megvitassák, mi volna a legjobb megoldás a finanszírozáshoz való gyors hozzáférés és a kiszolgáltatott helyzetben lévő országok és közösségek fokozott támogatásának előmozdítására. Az EU együtt fog működni a fejlett országokkal annak biztosítása érdekében, hogy 2025-re a 2019-es szinthez képest megkétszereződjön az alkalmazkodás céljaira nyújtott finanszírozás, valamint hogy a fejlett országok növeljék a klímafinanszírozáshoz való hozzájárulásukat, és ezáltal teljesíteni lehessen azt az évi 100 milliárd dolláros célösszeget, amelyhez az EU 2021-ben stabil 23,04 milliárd dolláros – és messze a legnagyobb – hozzájárulást adott.
A konferencia során az Unió több mint 125 kísérő rendezvénynek ad otthont a Sarm-es-Sejkben felállított uniós pavilonban és online. E rendezvények az éghajlattal kapcsolatos kérdések széles körével foglalkoznak majd, köztük a biológiai sokféleség védelme és a természet helyreállításával, az energiabiztonsággal és a zöld átállással, a fenntartható finanszírozással, az élelmezés és a vízellátás biztonságával, valamint a kutatással és az innovációval. Tekintettel arra, hogy a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás egymás hatásait kölcsönösen felerősítő folyamatok, az egyes rendezvények kiemelik a COP27 és a biológiai sokféleséggel foglalkozó közelgő COP15 közötti kapcsolatot.
A 2015-ös Párizsi Megállapodás értelmében 194 ország vállalta, hogy egyéni kibocsátáscsökkentési céljaiknak megfelelő, nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat nyújtanak be. Ezeknek a nemzetileg meghatározott vállalásoknak együttesen hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet-változás 2°C alatt maradjon, és az évszázad végére a lehető legközelebb legyen a 1,5°C-hoz. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2022. évi jelentései felhívták a figyelmet arra, hogy bolygónk várhatóan a következő két évtizedben eléri az 1,5°C-os felmelegedési szintet, és csak a kibocsátott szén-dioxid mennyiségének drasztikus csökkentése segíthet megelőzni a környezeti katasztrófákat. A hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése rendkívül káros hatásokkal járna, amelyek egzisztenciális kihívást jelentenek.
Az Európai Unió az éghajlat-politika terén globális vezető szerepet tölt be, és az 1990-es szinthez képest már több mint egynegyedével csökkentette saját üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdasági növekedése meghaladta a 60%-ot. A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodással az EU fokozta éghajlat-politikai törekvéseit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet. Ez a célkitűzés jogilag kötelező erejűvé vált, miután 2021 júliusában elfogadásra került és hatályba lépett az európai klímarendelet.
A klímarendelet köztes célt is meghatároz, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ez a 2030-ra kitűzött cél jelenti a Párizsi Megállapodás szerinti uniós hozzájárulást, mely 2020 decemberében került bejelentésre az UNFCCC felé. Az EU 2021-ben javaslatcsomagot terjesztett elő, hogy éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adópolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére. Október 27-én megszületett az első megállapodás a kibocsátásmentes gépkocsikról és kisteherautókról. Az EU adott esetben e javaslatok elfogadását követően a lehető leghamarabb aktualizálni fogja nemzetileg meghatározott hozzájárulását.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek védekezni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben és támogassák a fenntartható gazdasági növekedést. A fejlett országok vállalták, hogy 2020-tól 2025-ig évente összesen 100 milliárd dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozására annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országoknak és különösen a kis szigetállamoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikhez. Az EU a legnagyobb adományozó, és egyre növekvő hozzájárulása a célkitűzés mintegy negyedét teszi ki. Más adományozó országoknak is fokozniuk kell azonban erőfeszítéseiket, hogy pótolni lehessen a jelenlegi elmaradást.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.