Hány magyar dolgozik Németországban?

2022. 08. 04., 16:17

Tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt az Európai Unión kívülről érkező németországi munkavállalók száma, de az uniós tagállamokból is egyre többen dolgoznak a legnagyobb európai gazdaságban.

2021 végén 295 ezren szerepeltek a külföldiek központi nyilvántartásában, akik valamely Európai Unión kívüli országból érkeztek, és ideiglenesen, munkavégzés céljából tartózkodnak Németországban – tájékoztatott a szövetségi statisztikai hivatal. 2011 végén a számuk 95 500 volt, ami „évtizedes viszonylatban” 226 százalékos emelkedést jelent.

A Destatis adatai szerint 2021 végén a külföldi munkavállalók 24 százaléka rendelkezett kék kártyával, amelynek megszerzéséhez egy egyetemi diploma és egy konkrét állásajánlat szükséges, és amely legalább 56 400 eurós bruttó éves fizetést biztosít. (A hiányszakmákban az alsó bérhatár bruttó 43 992 euró; 2021 végén a kék kártyával rendelkezők 48 százaléka dolgozott hiányszakmában, például orvosként vagy informatikusként.)

A harmadik országból érkező külföldi munkavállalók 11 százaléka indiai volt 2021 végén (33,9 ezer fő), majd a „balkáni kontingensek” következnek: Bosznia és Hercegovina (26,3 ezer fő), Koszovó (19,6 ezer fő) és Szerbia (13,4 ezer fő).

Az uniós tagállamokból természetesen sokkal többen érkeznek Németországba dolgozni. A mikrocenzus adatai szerint 2021-ben 1,65 millióan voltak, ez 2017-hez képest, amikor először gyűjtötték össze ezt az adatot, 19 százalékos növekedést jelent. Az uniós tagállamokból érkező munkavállalók 71 százaléka már érkezésekor rendelkezett állásajánlattal. A 2021-ben Németországban dolgozó uniós munkavállalók közel negyede (23 százalék, 380 ezer fő) Lengyelországból érkezett, majd követte Románia (16 százalék, 271 ezer fő) és Olaszország (13 százalék, 208 ezer fő).

Magyarország a „küldő” tagállamok sorában a hetedik, 83 ezer honfitársunk dolgozott tavaly év végén Németországban.

Nem mindenkinek sikerül(t) ugyanakkor elhelyezkednie. 2021-ben összesen valamivel kevesebb mint 2,72 millió olyan ember élt Németországban, aki elsősorban munkavállalási céllal utazott oda. 43 százalékuk 2014-ben vagy később, 15 százalékuk pedig 2008 és 2013 között érkezett az országba.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS