Újabb tanulmány – a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) – erősíti meg, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkretennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai szervezetek.
A WUR tanulmánya szerint a célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20 százalékkal csökkenne, egyes növénykultúráknál akár 30 százalékkal. A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme csökkenne.
Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelné.
Több mint egy évvel azután, hogy a Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az EU Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, a Kieli Egyetem, valamint – legújabbként – a WUR által készített tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy az F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz.
A tanulmányok teljes mértékben igazolják az agrárszakmát képviselő COPA és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket. A JRC jelentése azt jósolja, hogy az európai mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás tervezetten 40-60 százalékos csökkenése a termelés harmadik országokba kiszervezéséhez vezet, beleértve a károsanyag-kibocsátás allokálását is.
Ez a jelentés már januárban a Bizottság rendelkezésére állt, annak publikálását – vélhetően politikai okokból – nyárig halogatta. Az Európai Parlament Comagri Bizottságának október 11-ei ülésén a képviselők számon is kérték ezt, de nem kaptak választ.
A Kieli Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat. Továbbá megállapítja, hogy a stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen. Az USDA szerint pedig a meghatározott célok 22 millió ember számára az élelmiszerellátás bizonytalanságához vezetnek.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.