„Gazdaságbiztonsági csomag” készült Brüsszelben

2024. 01. 27., 18:05

Az Európai Bizottság öt kezdeményezést fogadott el az unió gazdasági biztonságának megerősítése érdekében.

A csomag célja, hogy fokozza az EU gazdasági biztonságát, ugyanakkor a 2023. júniusi európai gazdasági biztonsági stratégiával összhangban fenntartsa a kereskedelem, a beruházások és a kutatás nyitottságát az EU gazdasága számára – olvasható a Bizottság közleményében.

1. A külföldi tőkebefektetések átvilágításának megerősítése

A Bizottság a közvetlen külföldi befektetések (FDI) átvilágításáról szóló hatályos rendelet értelmében az elmúlt 3 évben több mint 1200, a tagállamok által bejelentett közvetlen külföldi tőkebefektetést vizsgált meg. E tapasztalatokra és a jelenlegi rendelet működésének átfogó értékelésére építve a javaslat orvosolja a meglévő hiányosságokat, és javítja a rendszer hatékonyságát az alábbiak révén:
– biztosítja, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen átvilágítási mechanizmussal, valamint hogy a nemzeti szabályok összehangoltabbak legyenek;
– meghatározza azt a minimális ágazati hatályt, amelyen belül valamennyi tagállamnak át kell világítania a külföldi tőkebefektetéseket;
– kiterjeszti az uniós átvilágítást olyan uniós befektetők befektetéseire, amelyek végső soron nem uniós országbeli magánszemélyek vagy vállalkozások ellenőrzése alatt állnak.

2. A kiáramló tőkebefektetésekkel járó kockázatok nyomon követése és értékelése

A Bizottság szerint „egyre nagyobb aggodalomra adnak okot azok a fejlett technológiák szűk körét érintő kiáramló befektetések, amelyek fokozhatják azon szereplők katonai és hírszerzési kapacitásait, akik ezeket a képességeket az EU ellen használhatják fel, vagy alááshatják a nemzetközi békét és biztonságot”. A Bizottság kiáramló tőkebefektetésekről szóló fehér könyve ezért a kiáramló tőkebefektetések lépésről lépésre történő elemzését javasolja az ezen befektetésekhez kapcsolódó lehetséges kockázatok megértése érdekében. Az elemzés magában foglalja az érdekelt felekkel folytatott három hónapos konzultációt, valamint nemzeti szinten a kiáramló tőkebefektetések 12 hónapos nyomon követését és értékelését, ami hozzájárul majd a közös kockázatértékelési jelentés elkészítéséhez. A kockázatértékelés eredménye alapján a Bizottság a tagállamokkal együtt meg fogja határozni, hogy indokolt-e szakpolitikai válaszlépés, és ha igen, mely intézkedések.

3. A kettős felhasználású termékek kivitelének hatékonyabb uniós ellenőrzése

Napjaink egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezete uniós szintű fellépést tesz szükségessé a polgári és védelmi célú termékek – például a fejlett elektronikai eszközök, a toxinok, a nukleáris vagy rakétatechnológia – exportellenőrzéseinek jobb összehangolása érdekében, hogy azokat ne használják fel a biztonság és az emberi jogok aláásására. A Bizottság egységes uniós ellenőrzések bevezetését javasolja azon termékek tekintetében, amelyeket egyes tagok akadályozása miatt nem fogadtak el multilaterális exportellenőrzési rendszerek keretében. Ezzel elkerülhető lenne a nemzeti megközelítések sokfélesége.

2024 nyarán a Bizottság ajánlást fog előterjeszteni a nemzeti ellenőrzési jegyzékeknek a nemzeti ellenőrzések tervezett elfogadását megelőző jobb összehangolásáról. A kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet értékelését a Bizottság korábbra, 2025-re irányozta elő.

4. A potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatása

A potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatásának fokozására irányuló lehetőségekről szóló fehér könyvvel a Bizottság nyilvános konzultációt indít. A hatóságoknak, a civil társadalomnak, az iparágnak és a tudományos köröknek lehetőségük van arra, hogy 2024. április 30-ig kifejtsék véleményüket és információkat szolgáltassanak a Bizottság számára a következő lépésekhez.

5. A kutatásbiztonság fokozása az EU-ban

Mivel a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés eredményeit harmadik országokban katonai célokra vagy az alapvető értékek megsértésére lehet felhasználni, a felsőoktatási és kutatóintézetek pedig autoriter államok rosszindulatú befolyásának áldozatává válhatnak, a Bizottság javaslatot terjeszt elő, amellyel a tagállamok és általában a kutatási és innovációs ágazat számára egyértelmű iránymutatást és támogatást nyújt.

Biztosok mondták

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök:„Az EU gazdasági biztonsága technológiai előnyünk ösztönzésén és a technológiák nemkívánatos kiszivárgásának elkerülésén nyugszik. Versenyképességünk és rezilienciánk megerősítése érdekében közös megközelítésre van szükség a potenciálisan kettős felhasználású technológiák kutatása és fejlesztése terén. Lehetővé kívánjuk tenni továbbá, hogy a kutatói közösség kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazva tudjon eligazodni napjaink összetettségében, hogy Unió-szerte javuljon a kutatás biztonsága. Hatékony és arányos módon kell kiküszöbölnünk a nemzetközi együttműködéssel járó kockázatokat, egyesítve erőinket annak biztosítása érdekében, hogy felelősségteljesen, nyitott és biztonságos módon működhessünk együtt. Várjuk a nyilvánosság arra vonatkozó elképzeléseit, hogy ezt hogyan lehetne a legjobban megvalósítani.”

Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök: „Az EU-nak nagy előnye származik abból, hogy exportnagyhatalomként külföldi befektetéseket hajt végre, és piacát nyitva tartja a kereskedelem és a külföldi befektetők előtt. Ahhoz azonban, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk ezeket a lehetőségeket, világosabban ismernünk kell azokat a kockázatokat, amelyekkel a felfokozott geopolitikai helyzet és a gyors technológiai változások idején szembesülünk. Jobban meg kell értenünk és koordinálnunk kell ezeket a közös kihívásokat, hogy jobban megvédjük magunkat, biztonságosabbá tegyük a befektetéseket, és ellenőrizhessük az érzékeny termékek kivitelét annak elkerülése érdekében, hogy azok rossz kezekbe kerüljenek. Gazdasági biztonságunk javítása lehetővé teszi számunkra, hogy kitartsunk nyitott gazdasági modellünk mellett, és hatékonyabban lépjünk fel a kockázatokkal szemben.”

Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos: „A nyitottság és az együttműködés a kiemelkedő tudomány szerves részei, ugyanakkor kiszolgáltatottá tehetik azt a rosszindulatú befolyással és a kritikus technológiák nemkívánatos átadásával szemben, ami veszélyeztetheti biztonságunkat. Olyan intézkedéscsomagot terjesztünk a Tanács elé, amely segíteni fogja a felsőoktatási intézményeket és a kutatást végző szervezeteket abban, hogy azonosítsák és csökkentsék az Unión belül kifejlesztett kritikus technológiáinkkal való visszaélés kockázatait, miközben megőrizzük a kutatási együttműködés nyitottságát és szilárdságát. Emellett felkérjük a hatóságokat, a civil társadalmat, az iparágat és a tudományos köröket Európa-szerte, hogy mondják el véleményüket a polgári és védelmi célokra egyaránt felhasználható technológiák kutatásának és fejlesztésének jobb támogatására irányuló lehetőségekről. Közreműködésével Ön is segíti a Bizottságot a következő lépések megtételében.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS