„Gazdaságbiztonsági csomag” készült Brüsszelben

2024. 01. 27., 18:05

Az Európai Bizottság öt kezdeményezést fogadott el az unió gazdasági biztonságának megerősítése érdekében.

A csomag célja, hogy fokozza az EU gazdasági biztonságát, ugyanakkor a 2023. júniusi európai gazdasági biztonsági stratégiával összhangban fenntartsa a kereskedelem, a beruházások és a kutatás nyitottságát az EU gazdasága számára – olvasható a Bizottság közleményében.

1. A külföldi tőkebefektetések átvilágításának megerősítése

A Bizottság a közvetlen külföldi befektetések (FDI) átvilágításáról szóló hatályos rendelet értelmében az elmúlt 3 évben több mint 1200, a tagállamok által bejelentett közvetlen külföldi tőkebefektetést vizsgált meg. E tapasztalatokra és a jelenlegi rendelet működésének átfogó értékelésére építve a javaslat orvosolja a meglévő hiányosságokat, és javítja a rendszer hatékonyságát az alábbiak révén:
– biztosítja, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen átvilágítási mechanizmussal, valamint hogy a nemzeti szabályok összehangoltabbak legyenek;
– meghatározza azt a minimális ágazati hatályt, amelyen belül valamennyi tagállamnak át kell világítania a külföldi tőkebefektetéseket;
– kiterjeszti az uniós átvilágítást olyan uniós befektetők befektetéseire, amelyek végső soron nem uniós országbeli magánszemélyek vagy vállalkozások ellenőrzése alatt állnak.

2. A kiáramló tőkebefektetésekkel járó kockázatok nyomon követése és értékelése

A Bizottság szerint „egyre nagyobb aggodalomra adnak okot azok a fejlett technológiák szűk körét érintő kiáramló befektetések, amelyek fokozhatják azon szereplők katonai és hírszerzési kapacitásait, akik ezeket a képességeket az EU ellen használhatják fel, vagy alááshatják a nemzetközi békét és biztonságot”. A Bizottság kiáramló tőkebefektetésekről szóló fehér könyve ezért a kiáramló tőkebefektetések lépésről lépésre történő elemzését javasolja az ezen befektetésekhez kapcsolódó lehetséges kockázatok megértése érdekében. Az elemzés magában foglalja az érdekelt felekkel folytatott három hónapos konzultációt, valamint nemzeti szinten a kiáramló tőkebefektetések 12 hónapos nyomon követését és értékelését, ami hozzájárul majd a közös kockázatértékelési jelentés elkészítéséhez. A kockázatértékelés eredménye alapján a Bizottság a tagállamokkal együtt meg fogja határozni, hogy indokolt-e szakpolitikai válaszlépés, és ha igen, mely intézkedések.

3. A kettős felhasználású termékek kivitelének hatékonyabb uniós ellenőrzése

Napjaink egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezete uniós szintű fellépést tesz szükségessé a polgári és védelmi célú termékek – például a fejlett elektronikai eszközök, a toxinok, a nukleáris vagy rakétatechnológia – exportellenőrzéseinek jobb összehangolása érdekében, hogy azokat ne használják fel a biztonság és az emberi jogok aláásására. A Bizottság egységes uniós ellenőrzések bevezetését javasolja azon termékek tekintetében, amelyeket egyes tagok akadályozása miatt nem fogadtak el multilaterális exportellenőrzési rendszerek keretében. Ezzel elkerülhető lenne a nemzeti megközelítések sokfélesége.

2024 nyarán a Bizottság ajánlást fog előterjeszteni a nemzeti ellenőrzési jegyzékeknek a nemzeti ellenőrzések tervezett elfogadását megelőző jobb összehangolásáról. A kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet értékelését a Bizottság korábbra, 2025-re irányozta elő.

4. A potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatása

A potenciálisan kettős felhasználású technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés támogatásának fokozására irányuló lehetőségekről szóló fehér könyvvel a Bizottság nyilvános konzultációt indít. A hatóságoknak, a civil társadalomnak, az iparágnak és a tudományos köröknek lehetőségük van arra, hogy 2024. április 30-ig kifejtsék véleményüket és információkat szolgáltassanak a Bizottság számára a következő lépésekhez.

5. A kutatásbiztonság fokozása az EU-ban

Mivel a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködés eredményeit harmadik országokban katonai célokra vagy az alapvető értékek megsértésére lehet felhasználni, a felsőoktatási és kutatóintézetek pedig autoriter államok rosszindulatú befolyásának áldozatává válhatnak, a Bizottság javaslatot terjeszt elő, amellyel a tagállamok és általában a kutatási és innovációs ágazat számára egyértelmű iránymutatást és támogatást nyújt.

Biztosok mondták

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök:„Az EU gazdasági biztonsága technológiai előnyünk ösztönzésén és a technológiák nemkívánatos kiszivárgásának elkerülésén nyugszik. Versenyképességünk és rezilienciánk megerősítése érdekében közös megközelítésre van szükség a potenciálisan kettős felhasználású technológiák kutatása és fejlesztése terén. Lehetővé kívánjuk tenni továbbá, hogy a kutatói közösség kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazva tudjon eligazodni napjaink összetettségében, hogy Unió-szerte javuljon a kutatás biztonsága. Hatékony és arányos módon kell kiküszöbölnünk a nemzetközi együttműködéssel járó kockázatokat, egyesítve erőinket annak biztosítása érdekében, hogy felelősségteljesen, nyitott és biztonságos módon működhessünk együtt. Várjuk a nyilvánosság arra vonatkozó elképzeléseit, hogy ezt hogyan lehetne a legjobban megvalósítani.”

Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök: „Az EU-nak nagy előnye származik abból, hogy exportnagyhatalomként külföldi befektetéseket hajt végre, és piacát nyitva tartja a kereskedelem és a külföldi befektetők előtt. Ahhoz azonban, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk ezeket a lehetőségeket, világosabban ismernünk kell azokat a kockázatokat, amelyekkel a felfokozott geopolitikai helyzet és a gyors technológiai változások idején szembesülünk. Jobban meg kell értenünk és koordinálnunk kell ezeket a közös kihívásokat, hogy jobban megvédjük magunkat, biztonságosabbá tegyük a befektetéseket, és ellenőrizhessük az érzékeny termékek kivitelét annak elkerülése érdekében, hogy azok rossz kezekbe kerüljenek. Gazdasági biztonságunk javítása lehetővé teszi számunkra, hogy kitartsunk nyitott gazdasági modellünk mellett, és hatékonyabban lépjünk fel a kockázatokkal szemben.”

Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos: „A nyitottság és az együttműködés a kiemelkedő tudomány szerves részei, ugyanakkor kiszolgáltatottá tehetik azt a rosszindulatú befolyással és a kritikus technológiák nemkívánatos átadásával szemben, ami veszélyeztetheti biztonságunkat. Olyan intézkedéscsomagot terjesztünk a Tanács elé, amely segíteni fogja a felsőoktatási intézményeket és a kutatást végző szervezeteket abban, hogy azonosítsák és csökkentsék az Unión belül kifejlesztett kritikus technológiáinkkal való visszaélés kockázatait, miközben megőrizzük a kutatási együttműködés nyitottságát és szilárdságát. Emellett felkérjük a hatóságokat, a civil társadalmat, az iparágat és a tudományos köröket Európa-szerte, hogy mondják el véleményüket a polgári és védelmi célokra egyaránt felhasználható technológiák kutatásának és fejlesztésének jobb támogatására irányuló lehetőségekről. Közreműködésével Ön is segíti a Bizottságot a következő lépések megtételében.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS