Az Európai Parlament 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá a klímarendeletet.
A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség (amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között) már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára. 2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.
Merészebb célkitűzés 2030-ra
Az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). A Bizottság emellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kibocsátását szabályzó, hamarosan bemutatandó javaslatában növelné a szénelnyelés mértékét, és ezáltal gyakorlatilag 57 százalékra emeli a 2030-as csökkentési célt.
A 2040-es cél az üvegházhatású gázok mennyiségétől függ
Az Európai Bizottságnak legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „széndioxid-büdzsé" lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.
A bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig ötévente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.
Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület
Mivel a jó döntésekhez független tudományos információkra van szükség, ezért a Parlament javaslata alapján felállítanak egy, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A testület nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.
„Büszke vagyok, hogy végre megszületett a klímarendelet. A bizottsággal való egyezség nyomán legalább 55, de inkább 57 százalékban határoztuk meg a 2030-ig elérendő nettó kibocsátás-csökkentési célt. Én ugyan még messzebb mentem volna, de tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz. Az uniónak a következő évtizedben nagyobb mértékben kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, mint az ezt megelőző három évtizedben együttvéve. Olyan új és bátor célértékeket tűztünk ki, amelyek más országokat is markánsabb fellépésre sarkallhatnak” – mondta Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő.
A megállapodást rövidesen a tagállami szakminiszterekből álló Tanács is jóváhagyja. A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20. napon életbe lép. 2021. július 14-én az Európai Bizottság egy sor javaslatot terjeszt be az ambiciózusabb 2030-as cél eléréséhez.
Küldetése, hogy a borászatok kedvelői ősszel is felfedezzék a régió egyedülálló borkultúráját, gasztronómiáját.
Az épülő blokkok menetrend-követési képességéről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2024. konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója.