EU: csökken a dízelautók részaránya az újonnan forgalomba helyezett járművek között

2019. 02. 07., 15:32

Csökkent a dízelmotoros autók részaránya, nőtt a benzines és elektromos autóké az Európai Unióban a 2018 negyedik negyedévi és teljes éves forgalomba helyezésekben az európai járműipar szakmai képviseleti szervezete, az ACEA jelentése alapján.

A tavalyi negyedik negyedévben összességében 273 ezerrel, 7,9 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba az Európai Unióban, mint egy évvel korábban. Dízeles autót 23,6 százalékkal kevesebbet, benzineset viszont 0,8 százalékkal többet, elektromos autót pedig 33,1 százalékkal többet. A dízel autók részaránya így csökkent, a benzineseké és az elektromos autóké pedig nőtt.

A negyedik negyedévben fogalomba helyezett új autók 34,1 százaléka volt dízel, míg egy évvel korábban még 41,2 százaléka. A benzines autók részaránya eközben 57,2 százalékra nőtt 52,3 százalékról. A tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalék, egy évvel korábban 1,9 százalék volt a teljesen elektromos autók részaránya a forgalomba helyezett új autók között. A hibrid-elektromos autók részaránya 3,2 százalékról 4,5 százalékra nőtt, az egyéb alternatív hajtású autóké 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent.

Teljesen elektromos autót 86 ezret helyeztek forgalomba 2018 negyedik negyedévében, míg egy évvel korábban 65 ezret, a növekedés 33,1 százalék volt. Hibrid-elektromos autót 31,1 százalékkal többet, 143 ezret helyeztek forgalomba a tavalyi negyedik negyedévben az egy évvel korábbi 109 ezer után. Az egyéb alternatív hajtású autók forgalomba helyezése 53 ezerről 13,8 százalékkal 46 ezerre csökkent.

Tavaly az év egészében 56,7 százalék volt a benzines és 35,9 százalék a dízeles autók részaránya, míg 2017-ben a benzineseké kisebb, 50,3 százalék, a dízeleseké nagyobb, 44,0 százalék volt.

A teljesen elekromos autók részaránya 1,5 százalékról 2,0 százalékra nőtt tavaly az előző éviről, a hibrid-elektromosoké 2,8 százalékról 3,8 százalékra emelkedett, az egyéb alternatív hajtású autóké 1,4 százalékról 1,5 százalékra emelkedett.   

Tavaly az egész évben 302 ezer teljesen elektromos autót helyeztek forgalomba az EU-ban, 38,2 százalékkal többet a 2017-es 218 ezernél. A hibrid-elektromos autók forgalomba helyezése 35,6 százalékkal 579 ezerre emelkedett 427 ezerről. Egyéb alternatív hajtású autót 11,2 százalékkal többet helyeztek forgalomba tavaly mint 2017-ben, 206 ezer után 229 ezret.

Magyarországon 2070 teljesen elektromos autót helyeztek forgalomba 2018-ban az előző évi 1192 után. A forgalomba helyezett hibrid-elektromos autók száma 5642-re nőtt 3539-ről. Egyéb alternatív hajtású autót 2017-ben 34-et, 2018-ban 50-et helyeztek forgalomba. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 21., 17:15
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 negyedik negyedévére vonatkozó irodapiaci összefoglalóját.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-21 19:05:00
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese ad tippeket arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.
2026-01-21 08:55:00
Senki ne dőljön be az adathalászoknak, akik a NAV nevében küldenek csaló e-maileket – figyelmeztet az adóhivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS