„Brexit-kiigazítás”: Magyarország egyelőre nem kap az uniós tartalékból

2022. 03. 15., 22:13

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból több mint 2 milliárd eurót folyósítsanak 12 tagállam számára.

A határozat összesen 819,2 millió eurót bocsát rendelkezésre 2022. március végéig, a fennmaradó összeget pedig 2023 áprilisáig. A finanszírozás a régiók és a gazdasági ágazatok, a kis- és középvállalkozások, a munkahelyteremtés és -védelem – például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, az átképzés és a képzés – támogatása révén segíti a tagállamok gazdaságait a Brexit hatásainak enyhítésében – olvasható a Bizottság közleményében.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „A Brexit az EU-n belül számos ember életét érintette negatívan. A Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékot rekordidő alatt hozták létre és fogadták el, hogy segítse a tagállamokat a Brexit kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és területi következményeinek enyhítésében. Most a tagállamokon a sor, hogy a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló forrásokat a régiók, a helyi közösségek, a polgárok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására, tevékenységeinek diverzifikálása, a munkahelyek megtartása és szükség esetén a munkaerő átképzése érdekében.”

A Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék előfinanszírozási részletét a következő tagállamok számára ítélik oda:

A tagállamok 2023. december 31-ig használhatják fel a finanszírozást a 2020. január 1-je óta felmerült és kifizetett kiadások fedezésére.

A Bizottság készen áll arra, hogy a többi tagállam vonatkozásában is gyorsan lépjen a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra vonatkozó határozatok terén, hogy a többi tagállam is támogatást kaphasson a tartalékból, és felszólítja őket arra, hogy a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékról szóló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében haladéktalanul értesítsék a Bizottságot.

Brexit-kiigazítások: 5,4 milliárd eurós a tartalék

A Brexit kedvezőtlenül hat valamennyi tagállamra, de különbözőképpen, mivel egyes tagállamok, régiók, ágazatok vagy helyi közösségek jobban érintettek, mint mások. A Brexit miatti kiigazításokra képzett 5,4 milliárd euró összegű tartalékot azért hozták létre, hogy támogassa az összes tagállamot, erőteljes hangsúlyt fektetve a leginkább érintettekre. A tartalékból a tagállamok részére nyújtott pénzügyi hozzájárulás végrehajtása megosztott irányítás keretében történik. Nem teszi szükségessé az intézkedések előzetes programozását vagy tervezését, és a szubszidiaritás elvével összhangban rugalmasságot biztosít a végrehajtás során. A tartalékot létrehozó rendelet 2021. október 6-án lépett hatályba.

Írország és Olaszország volt az első két tagállam, amely 2021 decemberében finanszírozást kapott a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból. 2022. március végéig 14 tagállam kapja meg az előfinanszírozás első részleteit.

Gyorsan kimerült a „hazai” keret

Január 17-étől pályázhattak a hazai vállalkozások a „Magyar vállalkozások pályázati támogatása az Európai Bizottság Brexit kárenyhítő forrásának (Brexit Adjustment Reserve – Brexit Alkalmazkodási Tartalék – BAR) keretéből” című (BAR-2022) felhívásra.

A pályázat célja pedig „a magyar vállalkozások részére támogatás biztosítása azon negatív gazdasági hatások ellensúlyozására, amelyek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történt kilépése nyomán szenvedtek el”. A támogatás feltétele a Brexitből közvetlenül származtatott – dokumentumokkal vagy hitelt érdemlően igazolt – 2020. február 1. és 2023. december 31. között felmerült és várhatóan felmerülő jövőbeni veszteség kimutatása. A keretösszeg 22 milliárd forint, a forrást az uniós Brexit Alkalmazkodási Tartalék (Brexit Adjustment Reserve) és Magyarország költségvetése biztosítja – olvasható a felhívásban.

Támogatási kérelmet mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok egyaránt benyújthatnak. Az igényelhető (vissza nem térítendő) összeg minimuma 3 millió forint, maximuma a BREXIT nyomán 2020. február 1. és 2023. december 31. között felmerült és tervezett veszteség, de nem haladhatja meg a 2 milliárd forintot.

A felhívás népszerű volt, a támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege néhány nap alatt elérte az adott szakaszhoz rendelt keretösszeg 130 százalékát, az irányító hatóság ezért január 21-én úgy döntött, hogy a benyújtási lehetőségét a benyújtási határidő lejártát megelőzően felfüggeszti.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS