Az Európai Bizottság is üdvözölte, hogy 2023. május 22-én teljes hosszában átadták az utasforgalomnak a felújított budapesti M3 metróvonalat.
A város leghosszabb, 17,4 km-es metróvonalának, valamint a hozzá tartozó 20 állomásnak a felújítása 2017 novemberében kezdődött, és az 591 millió eurós teljes költségvetésből 453 millió eurót a kohéziós politika keretében, a 2014–2020-as programozási időszakban nyújtott támogatás fedezett. Ez a projekt Magyarországot, de az egész EU-t tekintve is az egyik legnagyobb uniós beruházás – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„A Bizottság összekapcsoltabb, környezetbarátabb, szociálisabb és a polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtésére törekszik. Az M3 metróvonal most elkészült felújítása mindezekhez hozzájárul. Ez Budapest legforgalmasabb metróvonala, amely évekig szolgálja majd az utasokat, hozzájárulva Budapest környezetbarát városi közlekedési hálózatához. Az Európai Unió lendületesen halad előre a konkrét eredmények és a polgárok érdekében végrehajtott helyi projektek terén. Ezek közé tartozik a budapesti metróvonal is” – mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.
Az uniós kohéziós támogatásnak köszönhetően a metróvonalat és az állomásokat teljesen felújították.
Ennek eredményeként a metró ma már teljes mértékben akadálymentes, a Semmelweis Klinikák, a Corvin-negyed, a Kálvin tér, a Ferenciek tere, a Nyugati pályaudvar és az Arany János utca állomásokon hagyományos, illetve speciális ferdepályás felvonókat vehetnek igénybe az utasok. Emellett a látássérülteket új, taktilis burkolati jelzések segítik a tájékozódásban.
Az új vezérlő-, vezető-, tűzvédelmi és szellőztetőrendszereknek, valamint az állomások és azok utasok előtt nyitva álló részeinek felújítása révén a metró biztonsága is jelentősen javult. Jelenleg csaknem 340 segélyhívó pont, valamint 160 monitor és 500 internetprotokoll-kamera működik, amely lehetővé teszi a gyors és hatékony beavatkozást.
A régi szerelvényeket újakra cserélték, amelyek átlagosan 80 km/h-s sebességgel fognak közlekedni az alagútban. A világítást LED lámpákkal oldották meg. 300 központilag szabályozott óra, 180 vizuális jelzés és 2060 hangszóró segíti az utasokat. Emellett mintegy 32 000 m² padlóburkolat felújítására is sor került.
2014 és 2020 között Magyarország 22,5 milliárd euró értékben részesült kohéziós politika keretében nyújtott támogatásban. A metrófelújítást az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében kapott támogatást. Az operatív program finanszírozása a Kohéziós Alapból (2,7 milliárd euró) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (631 millió euró) történt.
A rendelkezésre álló források közel kétharmada (37,79 százalék a vasúti fejlesztésre és 27,19 százalék a fenntartható városi közlekedésre) a program fő célkitűzéséhez, azaz az európai vasúti közlekedési hálózatok összekapcsolásához és a fenntartható városi közlekedés fejlesztéséhez járul hozzá. A program fenntartható városi mobilitásra vonatkozó prioritása keretében 52 km metró- és villamosvonalat építettek vagy újítottak fel.
A 2021–2027-es programozási időszakra csaknem 22 milliárd eurót bocsátottak Magyarország rendelkezésére kohéziós politikai forrásként az olyan közös uniós prioritások végrehajtására, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a méltányos éghajlati és digitális átállás, valamint ezzel egyidejűleg az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaság támogatása.
A kohéziós politikai alapok továbbra is támogatják a fenntartható és intelligens mobilitás fejlesztését Magyarországon. A feltételrendszer keretében hozott tanácsi végrehajtási határozat visszavonásáig és a vonatkozó feljogosító feltételeknek megfelelően az új Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz több mint 3,5 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá Magyarországon a fenntartható és biztonságosabb mobilitás javításához. E program keretében a Kohéziós Alap 1,1 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a fenntartható városi mobilitás fejlesztésére. Ez Budapest esetében magában foglalja 45 km villamos- és metróvonal felújítását vagy megépítését, valamint 51 villamos beszerzését.
Fotó: MTI/Mónus Márton
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.