Az uniós polgárok 75 százaléka helyesli Ukrajna pénzügyi támogatását és 72 százalékuk támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat – derül ki az Eurobarométer júniusi felméréséből.
Tíz uniós polgárból több mint nyolc gondolja úgy, hogy az EU-ban jelentős beruházásokra van szükség a megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia terén (85 százalék), és hogy az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelése csökkenti az EU-n kívüli energiatermelőktől való függőségünket (82 százalék). Ezenkívül 80 százalékuk szerint az uniós tagállamoknak a jobb ár elérése érdekében együtt kellene energiát vásárolni más országoktól.
A válaszadók 81 százaléka egyetért azzal, hogy az olaj- és gázimport csökkentése és a megújuló energiába való beruházás általános biztonságunk szempontjából is fontos, 82 százalékuk pedig úgy véli, hogy az EU-nak a lehető leghamarabb csökkentenie kell az orosz energiaforrásoktól való függőségét.
Az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul hozott intézkedések támogatottsága továbbra is nagyon magas.
Az uniós polgárok 88 százaléka támogatja, hogy az EU humanitárius támogatást nyújt a háború sújtotta lakosságnak, 86 százalékuk pedig egyetért a háború elől menekülők uniós országok általi befogadásával. 75 százalék helyesli Ukrajna pénzügyi támogatását, és 72 százalékuk támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat.
Emellett 66 százalékuk egyetért azzal, hogy az állami tulajdonú média – például a Sputnik és a Russia Today – EU-n belüli sugárzását betiltsák, 64 százalékuk pedig támogatja a katonai felszerelések Ukrajna számára történő beszerzésének és szállításának finanszírozását. 64 százalékuk azzal is egyetért, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának.
Összességében a válaszadók 56 százaléka elégedett az Ukrajna elleni orosz invázióra adott uniós válasszal, és 54 százalékuk elégedett a nemzeti kormánya által adott válasszal.
Az európaiak 77 százaléka támogatja a közös védelem- és biztonságpolitikát. 80 százalékuk gondolja úgy, hogy a védelmi ügyek terén fokozni kell az uniós szintű együttműködést, 77 százalékuk úgy véli, hogy jobban össze kellene hangolni a katonai felszerelések tagállamok általi beszerzését, 69 százalékuk azt szeretné, ha az EU megerősítené a katonai felszerelések gyártására irányuló kapacitását, 66 százalék szerint pedig az EU-ban több pénzt kellene költeni védelemre.
A válaszadók 77 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-nak partneri kapcsolatokat kell kiépítenie az EU-n kívüli országokkal a fenntartható infrastruktúrába való beruházás, valamint az emberek és a világ országainak összekapcsolása érdekében. Emellett 69 százalékuk véli úgy, hogy az EU elegendő erővel és eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy világgazdasági szinten megvédje Európa gazdasági érdekeit.
2022–2023 tele óta a legtöbb tagjelölt országban jelentősen nőtt az EU-ba vetett bizalom. A legmagasabb szintű bizalom Albániában figyelhető meg (77 százalék, +6 százalékpont), ezt követi Bosznia-Hercegovina (57 százalék, +7 százalékpont), Montenegró (54 százalék, +7 százalékpont), Észak-Macedónia (48 százalék, +1 százalékpont), Moldova (44 százalék, +2 százalékpont), Törökország (41 százalék, +12 százalékpont) és Szerbia (32 százalék, +2 százalékpont).
A gazdaság megítélése jelentősen javult. A válaszadók 45 százaléka jelenleg úgy véli, hogy az európai gazdaság helyzete jó (+5 százalékpont január–február óta), ami némileg meghaladja azoknak a számát, akik szerint rossz a helyzet (44 százalék, –7 százalékpont). 40 százalék jónak (+5 százalékpont), 58 százalékuk pedig rossznak (–8 százalékpont) írja le saját országának gazdasági helyzetét.
Az európaiak 55 százaléka úgy gondolja, hogy a Next Generation EU, az EU 800 milliárd eurós helyreállítási terve hatékony válaszintézkedés lehet a jelenlegi gazdasági kihívásokra.
Az euróövezetben a közös valuta támogatottsága továbbra is nagyon magas (78 százalék, szemben a 17 százalékkal), míg az EU egészében valamivel alacsonyabb (71 százalék, szemben 23 százalékkal).
Az európaiak 27 százaléka véli úgy, hogy az árak/infláció/megélhetési költségek emelkedése jelenleg az EU két legfontosabb problémájának egyike (január–február óta –5 százalékpont). A második helyen a nemzetközi helyzet áll 25 százalékkal (–3 százalékpont), amelyet szorosan követ a bevándorlás (24 százalék, +7 százalékpont), valamint a környezetvédelem és az éghajlatváltozás (22 százalék, +2 százalékpont). Az energiaellátás problémájának megítélése terén jelentős csökkenés figyelhető meg (16 százalék, –10 százalékpont): a harmadik helyről a hatodikra esett vissza.
Saját országuk két legfontosabb problémája a válaszadók 45 százaléka szerint az árak/infláció/megélhetési költségek emelkedése (–8 százalékpont), jócskán megelőzve a gazdasági helyzetet (18 százalék, +1 százalékpont), a környezetvédelem és az éghajlatváltozás problémáját (16 százalék, +2 százalékpont), a bevándorlást (14 százalék, +5 százalékpont) és az egészségügyet (14 százalék, nincs változás). Az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak jelentősen csökkentek (12 százalék, –7 százalékpont): az energiaellátás a lista második helyéről az ötödikre esett vissza.
A legtöbb általános mutató továbbra is stabil. Nevezetesen az EU lakosságának 47 százaléka bízik az EU-ban, míg 32 százaléka inkább a nemzeti kormányában bízik. 45 százalék inkább nem bízik az EU-ban.
Az európaiak 45 százalékában pozitív kép él az EU-ról, 18 százalékuk véleménye negatív, 37 százalék pedig semlegesen viszonyul az EU-hoz. A pozitív megítélés minden tagállamban felülmúlja a negatív megítélést.
Az uniós válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy optimista az EU jövőjét illetően, 34 százalékuk pedig pesszimista.
A 2023. tavaszi standard Eurobarométer felmérés (EB 99) a 27 uniós tagállamban 2023. május 31. és június 21. között folytatott személyes interjúk alapján készült. EU-szerte 26 425 uniós polgárral készítettek interjút. Néhány kérdésről tizenkét másik országban vagy területen is végeztek felmérést.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.