Az Európai Bizottság előterjesztette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok megvalósítása terén elért eredmények nyomon követésére szolgáló kiemelt mutatók listáját, valamint a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú jövőképét.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök: „Nagyon ambiciózus környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat tűztünk ki magunk elé annak érdekében, hogy megvalósítsuk az igazságos zöld átállást, amelyre Európának és a világnak szüksége van. De amit nem tudunk mérni, azt kezelni sem tudjuk. Hogy ne térjünk le a kitűzött útról, szorosan figyelemmel kell kísérnünk, hogy elérjük-e céljainkat. Ezek a mutatók segítséget nyújtanak ehhez.”
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos: „A szakpolitikák eredményessége a végrehajtásukon múlik. Ezek a kiemelt mutatók segíteni fognak az európai zöld megállapodás keretében elfogadott szakpolitikák végrehajtásában azáltal, hogy rávilágítanak a tendenciákra, és elősegítik, hogy a politikai döntéshozók megalapozott párbeszédet folytassanak arról, hogy hol van szükség további erőfeszítésekre.”
A kiemelt mutatók az európai zöld megállapodásra épülő 8. környezetvédelmi cselekvési program szerkezetét követik, és a 2030-ig teljesítendő minden egyes kiemelt tematikus célkitűzés tekintetében magukban foglalják a szakpolitikai szempontból legrelevánsabb és statisztikailag legmegbízhatóbb 2–3 mutatót, amelyek kiterjednek az éghajlatváltozás mérséklésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a körforgásos gazdaságra, a szennyezőanyag-mentességre és a biológiai sokféleségre.
A lista emellett a főbb környezeti és éghajlati terhelések kezelése terén elért eredmények mérésére szolgáló öt mutatót is tartalmaz. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban kiterjed az elkövetkező években megvalósítandó fenntartható energia-, ipari, mobilitási és élelmezési rendszerekre való átállásra.
Ezen túlmenően a kiemelt mutatórendszer olyan mutatókat is tartalmaz, amelyek segítségével nyomon követhető a fő előfeltételek felé tett előrehaladás, ideértve a fenntartható finanszírozást, „a szennyező fizet” elvet és a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetését.
A nyomonkövetési keret utolsó fejezete olyan rendszerszintű mutatókat tartalmaz, amelyek célja a környezeti jóllét három dimenziója felé tett előrehaladás mérése, a természetvédelmen túl a gazdasági és társadalmi szempontok figyelembevétele érdekében – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program 2022. május 2-án lépett hatályba, és előírja a Bizottság számára, hogy nyújtson be egy korlátozott számú kiemelt mutatóra alapuló nyomonkövetési keretet. E mutatóknak adott esetben olyan rendszerszintű mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek a környezet-szociális, illetve a környezet-gazdasági politikai megfontolások közötti összefüggésekre vonatkoznak.
A 8. környezetvédelmi cselekvési program arra hivatott, hogy igazságos és inkluzív módon felgyorsítsa a zöld átállást annak érdekében, hogy 2050-ig meg lehessen valósítani azt a hosszú távú, a 7. programban (2014–2020) már meghatározott célkitűzést, amely szerint a jólétet bolygónk tűrőképességének határain belül kell biztosítanunk. E cselekvési programok már több mint 40 éve biztosítanak az EU számára irányadó, eredményes keretet, amelynek köszönhetően Európa kiszámítható és összehangolt módon tud fellépni a környezetvédelmi és az éghajlat-politika terén.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”