A Brexit után is ellenőrizni kell az EU-munkavállalókat

2018. 11. 04., 10:00

A brit belügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a brit EU-tagság megszűnése után sem hárul majd a brit vállalatokra a különbségtételi kötelem a nagy-britanniai munkavállalásra jogosult, illetve nem jogosult külföldi EU-állampolgárok között, abban az esetben sem, ha nem sikerülne megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az Európai Unióval.

A brit belügyminisztérium közleményének előzményeként Caroline Nokes, a tárca bevándorlási ügyekért felelős államtitkára a londoni alsóház belügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette: megállapodás nélküli Brexit esetén a brit munkáltatóknak szigorúan ellenőrizniük kellene azoknak az EU-állampolgároknak a nagy-britanniai munkavállalási jogosultságát, akik a brit kilépés várható időpontja, 2019. március 29. után érkeznek.

A belügyi államtitkár e kijelentését komoly felzúdulás követte a brit üzleti szektorban, különös tekintettel arra, hogy Caroline Nokes maga is elismerte: a brit munkaadókra szinte lehetetlen feladatot róna a kilépés után újonnan érkező EU-állampolgárok megkülönböztetése azoktól, akik már például tíz éve Nagy-Britanniában élnek, és így jogosultak a munkavállalásra.

A brit üzleti kisvállalkozások szövetségének elnöke, Mike Cherry a BBC-nek kijelentette: a szövetség számos tagvállalatának „halvány fogalma sincs arról”, hogy hol vagy hogyan ellenőrizzék, ki mikor érkezett Nagy-Britanniába az általuk alkalmazott külföldi EU-munkavállalók közül.

A The 3million nevű kampányszervezet, amely a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár érdekképviseletére jött létre, pénteken azonban közölte: a belügyminisztérium email-üzenetben tudatta, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem hárul majd a vállalati szektorra annak megállapítási kötelme, hogy melyik EU-munkavállalónak van joga nagy-britanniai tartózkodási ideje alapján brit cégeknél dolgozni, és melyiknek nincs.

Nem sokkal később a belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a tárca ilyen tartalmú üzenetet küldött a kampányszervezetnek. Hozzátette: a brit kormány megvédi a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, függetlenül attól, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az EU-val.

A belügyi szóvivő szerint a minisztérium számos lehetőséget vizsgál „arra a valószínűtlen eshetőségre”, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg jövő márciusban, és hamarosan részletesebb tájékoztatással áll elő.

A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint a külföldi EU-állampolgárok kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.

Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.

Ez a jelenlegi tervek alapján azokra is vonatkozik, akik a brit kilépés után, de a tervezett átmeneti időszak lejárta előtt érkeznek Nagy-Britanniába.

A Brexit-feltételekről szóló megállapodás elmaradása azonban azt is jelentené, hogy a brit EU-tagság megszűnése utáni napon nem lépne életbe ilyen átmeneti időszak, és egyelőre nem ismeretes, hogy London ebben az esetben milyen szabályozást léptetne életbe a kilépés után érkező EU-munkavállalók letelepedésének engedélyezésére.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-12-03 13:10:00
December 3-án, az „Adakozó Kedd” (Giving Tuesday) napján a Jalsovszky Ügyvédi Iroda és a Bridge Budapest különleges útmutatót tett közzé.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS