A Brexit után is ellenőrizni kell az EU-munkavállalókat

2018. 11. 04., 10:00

A brit belügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a brit EU-tagság megszűnése után sem hárul majd a brit vállalatokra a különbségtételi kötelem a nagy-britanniai munkavállalásra jogosult, illetve nem jogosult külföldi EU-állampolgárok között, abban az esetben sem, ha nem sikerülne megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az Európai Unióval.

A brit belügyminisztérium közleményének előzményeként Caroline Nokes, a tárca bevándorlási ügyekért felelős államtitkára a londoni alsóház belügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette: megállapodás nélküli Brexit esetén a brit munkáltatóknak szigorúan ellenőrizniük kellene azoknak az EU-állampolgároknak a nagy-britanniai munkavállalási jogosultságát, akik a brit kilépés várható időpontja, 2019. március 29. után érkeznek.

A belügyi államtitkár e kijelentését komoly felzúdulás követte a brit üzleti szektorban, különös tekintettel arra, hogy Caroline Nokes maga is elismerte: a brit munkaadókra szinte lehetetlen feladatot róna a kilépés után újonnan érkező EU-állampolgárok megkülönböztetése azoktól, akik már például tíz éve Nagy-Britanniában élnek, és így jogosultak a munkavállalásra.

A brit üzleti kisvállalkozások szövetségének elnöke, Mike Cherry a BBC-nek kijelentette: a szövetség számos tagvállalatának „halvány fogalma sincs arról”, hogy hol vagy hogyan ellenőrizzék, ki mikor érkezett Nagy-Britanniába az általuk alkalmazott külföldi EU-munkavállalók közül.

A The 3million nevű kampányszervezet, amely a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár érdekképviseletére jött létre, pénteken azonban közölte: a belügyminisztérium email-üzenetben tudatta, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem hárul majd a vállalati szektorra annak megállapítási kötelme, hogy melyik EU-munkavállalónak van joga nagy-britanniai tartózkodási ideje alapján brit cégeknél dolgozni, és melyiknek nincs.

Nem sokkal később a belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a tárca ilyen tartalmú üzenetet küldött a kampányszervezetnek. Hozzátette: a brit kormány megvédi a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, függetlenül attól, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az EU-val.

A belügyi szóvivő szerint a minisztérium számos lehetőséget vizsgál „arra a valószínűtlen eshetőségre”, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg jövő márciusban, és hamarosan részletesebb tájékoztatással áll elő.

A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint a külföldi EU-állampolgárok kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.

Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.

Ez a jelenlegi tervek alapján azokra is vonatkozik, akik a brit kilépés után, de a tervezett átmeneti időszak lejárta előtt érkeznek Nagy-Britanniába.

A Brexit-feltételekről szóló megállapodás elmaradása azonban azt is jelentené, hogy a brit EU-tagság megszűnése utáni napon nem lépne életbe ilyen átmeneti időszak, és egyelőre nem ismeretes, hogy London ebben az esetben milyen szabályozást léptetne életbe a kilépés után érkező EU-munkavállalók letelepedésének engedélyezésére.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Az élesztőről kevesen tudják, hogy nem valami furcsa vegyi anyag, hanem zseniális kis élőlény: a sarjadzógombák közé tartozik és gyakorlatilag mindenütt ott van a környezetünkben. Aki már készített cefrét, kelesztett tésztát vagy véletlenül megerjesztett egy gyümölcslét a konyhapulton, direkt vagy véletlenül már találkozott vele.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS