Sokkoló, hogy mennyire nem megy a levegő minőségének javítása a világ államainak. Az egészségügyi kockázatok ellenére sem foglalkoznak a kérdéssel, vagy nem tudnak tenni ellene - akárhogy is, a WHO által előirányzott küszöbértékeket a világ 92 százaléka még mindig megsérti.
Csak Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland teljesítette 2023-ban a WHO által megállapított maximum PM2,5-es levegőminőségi szabványt. Ez az érték a levegőben lévő mikroszkopikus méretű részecskékre vonatkozik: arra utal, hogy a 2,5 mikront meghaladó részecskék súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással járnak, vagyis foggal-körömmel el kell(ene) érni, hogy ne jussanak a levegőbe. Ezt nem képes elérni a világ 92 százaléka - köztük hazánk sem, állapítja meg a svájci IQAir levegőminőségi szervezet legfrissebb jelentése.
A riport elég komor képet fest a globális légszennyezettségről: az, hogy világszerte csupán a fentebb sorolt hét ország felelt meg 2023-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségi irányelveinek, rávilágít a halálos légszennyezés tartós fenyegetésére, amelyet a gazdasági fellendülés és az erdőtüzek súlyos hatásai tovább súlyosbítanak.
Az IQAir a világszerte működő több tízezer megfigyelőállomás adatait elemezte, majd interaktív térképen foglalta össze, hogy az egyes mérési pontokon (nálunk például Budapest mellett Kecskemét, Debrecen, Szolnok, Százhalombatta, Kazincbarcika is az), mennyivel teljesítik túl a WHO PM2,5-es szabványát. A súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással összefüggésbe hozott mikroszkopikus részecskékre vonatkozó maximális értéket szinte senki, de senki sem képes tartani. A legkevésbé olyan ázsiai országok, mint Banglades, Pakisztán vagy India, ahol a levegőminőségi szintek legalább tízszeres mértékben haladják meg a WHO által ajánlott részecskeszennyezési határértékeket. Ez lefordítva annyit jelent, hogy az ott élő emberek tízszer akkora eséllyel halnak bele légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségbe, mint akik például Grenadában vagy Ausztráliában élnek. Utóbbi kedvező adatai különösen érdekesek, mivel a világ másik végén lévő USA kedvezőtlen adatai esetében sokat nyomtak a latban az erdőtüzek, ami, ugye, Ausztráliában se túl ritka jelenség.
A helyzet szörnyű – osztotta meg az IQAir, amely szerint a vizsgált országok és régiók több mint 92 százaléka sérti meg a részecskeszennyezési irányelveket. Nekünk, magyaroknak sincs mire büszkének lenni: az adatok alapján legkevesebb 3-4-szer magasabb légszennyezettséget produkálunk, miközben Ausztriától nyugatra legfeljebb 1-2-szeres a túlteljesítés, szinte mindenhol, Német- és Franciaországon át Portugáliáig. Európa leggyengébben szereplő országait képviseli rajtunk kívül Olaszország, Csehország, Lengyelország, Bosznia-Hercegovina és Horvátország is.
Az IQAir átfogó jelentése 134 ország és terület több mint 30 ezer levegőminőség-mérőjének adatain alapul. A vállalat aprólékosan elemezte az átlagos szennyezettségi szinteket az év során, majd számszerűsítette a mérési pontok közelében élő egyének körülbelül 2,5 mikron méretű részecskéknek (PM2,5) való kitettségét.
„A Pm2.5 behatol testünk minden sejtjébe, a bőrünktől kezdve a tüdőn át az agyunkig mindenre hatással van – jelentette ki Frank Hammes, az IQAir Global vezérigazgatója, hozzátéve: a WHO becslései szerint a légszennyezés évente mintegy 6,7 millió korai halálesethez járul hozzá. „A tiszta, egészséges és fenntartható környezet egyetemes emberi jog. A világ számos részén a levegőminőségi adatok hiánya késlelteti a határozott fellépést és állandósítja a szükségtelen emberi szenvedést. A levegőminőségi adatok életeket mentenek. Ahol a levegőminőséget jelentik, ott lépéseket tesznek, és javul a levegőminőség.”
Gábor János
Főoldali kép: prostooleh - Freepik
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
