Itt találod az összes cikket a „vállalati hitelezés” témában!
A háztartási hitelállomány 12 százalékkal, a vállalati hitelállomány 4,5 százalékkal bővülhet2025-ben a jegybank előrejelzése szerint.
A jegybank egyeztetést kezdeményez a bankokkal annak érdekében, hogy érdemben növeljék a vállalati hitelezést és csökkentsék a pénzforgalmi terheket – jelentette be Varga Mihály a Portfolio Hitelezés 2025 című konferencián tartott előadásában.
A vállalati hitelezés 2024 IV. negyedévében is visszafogott volt, így a hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya mindössze 1,6 százalékkal bővült 2024-ben – tájékoztatott a jegybank.
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti és feletti kategóriában egyaránt nőtt, az euróhitelek átlagos kamatlába ugyanakkor kismértékben csökkent az előző hónaphoz képest 2024. szeptemberben – tájékoztatott a jegybank.
2024. augusztusban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti kategóriában lényegében nem változott, míg a magasabb értékkategóriában jelentősen csökkent; az euróhitelek esetén az átlagos kamatláb csökkent az előző hónaphoz képest – tájékoztatott a jegybank.
Lakáshitelből kétszer annyi fogy, mint tavaly, a vállalati hitelezés viszont a földbe állt, a szerződések értéke stagnál.
Az előzetes adatok alapján a nagyvállalati szektor hitelállománya 9 százalékkal bővült, míg a kkv szektor hitelállománya stagnált – tájékoztatott a jegybank.
A vállalati hitelek iránti kereslet a bankrendszer egésze szerint összességében kissé mérséklődött az első félévben, az év hátralévő részére azonban már a bankok nettó 22 százaléka élénkülést vár a Magyar Nemzeti Bank júliusi konjunktúra-felmérése szerint.
Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
2024. májusban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába csökkent; az euróhitelek körében az 1 millió euró érték alatti kategóriában csökkent, míg a magasabb értékkategóriában nőtt az átlagos kamatláb az előző hónaphoz képest – tájékoztatott a jegybank.
2024. áprilisban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek esetén az 1 millió euró érték alatti hitelek átlagos kamatlába csökkent, míg a magasabb értékkategóriában emelkedés volt megfigyelhető; az euróhitelek esetén mindkét kategóriában mérséklődtek az átlagos kamatlábak az előző hónaphoz képest – tájékoztatott a jegybank.
A vállalati hitelállomány 2024 első negyedévében közel 250 milliárd forinttal csökkent, de a negyedév végén így is 2,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet – tájékoztatott az MNB.
Február 1-jén indul és 2024. május 1-ig tart az az akciós időszak, amely alatt az új vállalati forinthitel-szerződések esetében a kereskedelmi bankok – önkéntesen vállalva – a futamidő első 6 hónapjában 0 százalékra csökkentik a BUBOR feletti kamatfelárat.
A felhíváshoz a kereskedelmi bankok saját elhatározásukból, önkéntesen, a saját üzletpolitikai céljaik alapján csatlakozhatnak.
A bankok Európa-szerte a hitelkereslet csökkenését érzékelték a hosszú lejáratú vállalati hitelek esetében – írják a jegybank elemzői.
A vállalati hitelállomány növekedése megtorpant, de néhány ágazatban még mindig rekordokat dönt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján 2022 negyedik negyedévében összességében szigorodtak a vállalatok hitelhez jutásának feltételei – tájékoztatott a jegybank.
Az 1 millió euró érték alatti forint hitelek átlagos kamata a 2022 áprilisában megkötött szerződésekben 8,48 százalék volt, 1,00 százalékponttal magasabb, mint egy hónappal korábban; 2021. áprilisban ez a mutató még 2,90 százalék volt – tájékoztatott a jegybank.
Az MNB kamatai berobbantak az elmúlt hónapokban, a nagy emelkedést azonban szinte alig követték a lekötött betétekre fizetett banki kamatok. A lakosság a bankban tartott megtakarítására így csak a jelenlegi magas inflációt jóval alulmúló kamatot kap. A Bank360.hu utánajárt, mi lehet az oka az alacsonyan ragadt betéti kamatoknak.
2021 harmadik negyedévében a hazai vállalatok hitelállománya nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben bővült.
2021 második negyedévében a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 7 százalék volt, míg a kkv szegmensben 21 százalékos növekedési ütem valósult meg éves szinten – tájékoztatott a jegybank.
Az MKB ügyfelei jelentősen megerősödve vághatnak neki a nyitásnak és erre a bank okkal büszke. (x)
285 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram keretein belül a kis- és középvállalati szektor rendelkezésére álló 1500 milliárd forintos keretből. A Bank360.hu szakértői a bankokat kérdezték a kedvezményes vállalati hitellel kapcsolatos tapasztalatokról.
Melyik uniós tagállam (nem pénzügyi) vállalkozásai a legnagyobb felvevők? A kérdés többféleképpen is vizsgálható, az egyik lehetséges választ az Eurostat azon adatai alapján kaphatjuk meg, amelyek azt mutatják meg, hogy a versenyszféra hitel-kötelezettségei (egy adott évben) a GDP hány százalékának felelnek meg - olvasható a KAVOSZ áttekintésében.
A hitelintézetek – a pénzpiaci ügyleteket nem számítva – összesen 769 milliárd forintnak megfelelő új szerződést kötöttek a nem pénzügyi vállalatokkal 2019 második negyedévében – derül ki a jegybank friss összefoglalójából.
Az Erste Bank vállalati hiteleinek állománya 707 milliárd forint volt augusztus végén, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.