Ambiciózus Erste-tervek: a bank öt éven belül a legnagyobb vállalati hitelezővé válik Magyarországon

2019. 09. 02., 20:01

Az Erste Bank vállalati hiteleinek állománya 707 milliárd forint volt augusztus végén, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az állomány a 2015 év végén mértnek több mint a duplájára, 135 százalékkal bővült. Az újonnan folyósított hitelek összege az idei első nyolc hónapban elérte a 164 milliárd forintot, ami 13 százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban.

Az idén az első fél évben a magyar pénzintézet vállalati üzletága mutatta fel a legdinamikusabb bővülést az Erste Csoporton belül, miközben a nem teljesítő hitelek arányát 1 százalék alatt tartotta, ami továbbra is a legalacsonyabbnak számít. A díjbevétel kétszámjegyű gyarapodása ugyancsak dobogós helyezést jelent a csoporton belül, míg a kis- és középvállalati (kkv) ügyfelek kiszolgálásának minőségét mérő elégedettségi mutatóban nem csak az Erste Csoport többi tagbankját, hanem az összes magyarországi versenytársát előzi a bank.

A magyar pénzintézet a tervezettnél fél évvel hamarabb, már tavaly év végére teljesítette a három éves stratégiai célkitűzésében szereplő tervét, amely a vállalati hitelállomány megduplázását jelentette. Mivel a bővülés továbbra is dinamikus, a nemrég még 2-3 éven belül a harmadik legnagyobb vállalati hitelezői pozíciót megcélzó banknak most már merészebb tervei vannak.

Az Erste azt tervezi, hogy öt éven belül a legnagyobb vállalati hitelezővé válik Magyarországon – ismertette Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője. „Idén is a piaci átlagot meghaladó növekedést tervezünk mind a hitelállományokban, mind az ügyfélszámban. Emellett több olyan informatikai fejlesztésen is dolgozunk, melyek tovább javítják mind a szolgáltatásaink minőségét, mind a kollégáink támogatását. A fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizzük az ügyfélelégedettség terén szerzett előnyünket.”

A vállalati hitelállomány növekedéséhez minden terület hozzájárult. A kereskedelmi célú ingatlanok esetében a hitelállomány idén augusztus végén elérte a 270 milliárd forintot, amely éves összehasonlításban 13 százalékos, míg 2015 végével összevetve 119 százalékos bővülést jelent.

A nagyvállalati hiteleknél 178 milliárd forintot elérő hitelállomány tavaly augusztushoz képest 27 százalékos gyarapodást mutat, 2015 végéhez viszonyítva pedig több mint a triplájára, 217 százalékkal nőtt. Ezen a területen az új kihelyezések értéke (49 milliárd forint) az idei első nyolc hónapban 36 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A kis- és középvállalkozói hitelek állománya 2015 vége óta több mint a duplájára, 118 százalékkal 229 milliárd forintra bővült. Ez 23 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.  Az Erste Bank az idei első nyolc hónapban a kkv-szektorba 48 milliárd forint új hitelt helyezett ki, 14 százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban.

Az önkormányzati szektor esetében az új kihelyezés idén január és augusztus között 270 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, és elérte a 10 milliárd forintot. Az állomány egy év alatt több mint a duplájára, 14 milliárdról 30 milliárd forintra nőtt augusztus végére.

A vállalati hitelezés gyors bővülése mellett az állomány továbbra is igen egészséges, a kkv-hitelek, valamint a nagyvállalati- és a kereskedelmi célú ingatlanok finanszírozásának aránya továbbra is nagyjából harmados. Az Erste Bank stratégiájának változatlanul része, hogy ezt az egyensúlyt fenntartsa a három fő üzleti szegmens között.

A nem teljesítő hitelek rendkívül alacsony, 1 százalék alatti arányának hátterében a bank belső folyamatainak javítása illetve az értékesítési terület bővítése és fejlesztése húzódik meg. A pénzintézet kockázatvállalási hajlandósága alapvetően nem változott az elmúlt 2-3 évben, ám az elmúlt időszakban alacsony volt az újonnan nem teljesítőbe forduló kölcsönök aránya. Ahol voltak is nehézségek, a bank gyorsan, nagyarányú megtérülés mellett le tudta zárni az érintett ügyleteket.

Az Erste számára kiemelten fontos a hazai kkv-szektor, így aktívan részt vesz az NHP Fix programban is, eddig több mint 14 milliárd forint értékben kötött szerződést, amely a bank vállalati piaci részesedésének megfelelő arányt jelent a teljes szerződött hitelállományból. A tapasztalatok alapján a konstrukciót elsősorban a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban működő vállalkozások veszik igénybe, ugyanakkor a cégek részéről most lényegesen kisebb az érdeklődés a lehetőség iránt, mint a korábbi NHP-programok esetében. Az alacsony kamatszintek miatt ugyanis a bank most saját forrásból is hasonló árazással tud finanszírozni kevesebb kötöttség mellet – mondta el Szabados Richárd.

Az Erste a mezőgazdaság finanszírozásában hagyományosan jó teljesít, 10 százalék feletti, dinamikusan növekvő piaci részesedésével a legnagyobb szereplők közé tartozik. Az agrárhitelek állománya augusztus végén elérte a 107 milliárd forintot, amely éves összevetésben 38 százalékos növekedést mutat, míg 2015 végéhez képest 87 százalékos bővülést jelent. Az új kihelyezések értéke az elmúlt egy évben 320 százalékkal haladta meg az előző 12 hónap eredményét. Az agráriumon belül az élelmiszeripar is dinamikusan bővül, a szektorhoz kötődő hitelállomány egy év alatt 20 milliárdról 32 milliárd forintra nőtt – zárul az Erste Bank közleménye.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS