A hitelintézetek – a pénzpiaci ügyleteket nem számítva – összesen 769 milliárd forintnak megfelelő új szerződést kötöttek a nem pénzügyi vállalatokkal 2019 második negyedévében – derül ki a jegybank friss összefoglalójából.
A folyósítások és a törlesztések eredőjeként a hitelintézetek hitelállománya 2019. április–júniusban 435 milliárd forinttal bővült, ebből 256 milliárd forintot a forinthitelek, 179 milliárd forintot a devizahitelek tettek ki – írják összefoglalójukban a KAVOSZ szakemberei.
A második negyedévben a pénzügyi, biztosítási ágazat hitelállománya 158 milliárd forinttal nőtt; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat hitelállománya 47, míg az építőipar és ingatlanügyek ágazaté 58 milliárd forinttal emelkedett.
A hitelezési feltételek a negyedév folyamán érdemben nem változtak, ugyanakkor a jegybank felmérésében megkérdezett pénzintézetek nettó 40 százaléka úgy vélte: a piaci versenyhelyzet a feltételek enyhítése irányába mutat – igaz, a következő félévre még nem várható a kondíciók változása. Ezen a téren kivételt az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek jelentenek, amelyek körében szigorodtak – és a várakozások szerint tovább szigorodnak – a feltételek, mivel a hitelintézetek többsége szerint fennáll egy ingatlanpiaci árbuborék kialakulásának veszélye.
További részletek a KAVOSZ oldalán.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.