A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 313 milliárd forinttal növekedett 2024 második negyedévében, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedév végi 2,5 százalékról 3,9 százalékra gyorsult – tájékoztatott a jegybank.
Az előzetes adatok alapján a nagyvállalati szektor hitelállománya 9 százalékkal bővült, míg a kkv szektor hitelállománya stagnált – olvasható az MNB közleményében. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, és meghaladja a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (1,7 százalék).
A 2024 második negyedévében kihelyezett 1072 milliárd forint értékű új vállalati hitelvolumen mindössze 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki, hitelprogramok felfutásával jellemezhető, magas bázistól. A negyedévi magas hitelvolument az egyedi, 5 milliárd forintnál nagyobb ügyletek is támogatták, amelyek részaránya az új kibocsátáson belül az első negyedévi 38 százalékról 48 százalékra növekedett.
A támogatott vállalati hitelek aránya a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest 29 százalékponttal csökkenve mindössze 20 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 37 százalék volt a vizsgált időszak végén, míg 2023 második negyedévében még 64 százalékot ért el. Az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelszerződések átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében 10,2 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 9,8 százalékot tett ki 2024. második negyedév végén.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2024 második negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2024 második negyedévében a bankok rendre 38 és 19 százaléka érzékelte a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet élénkülését a növekvő készletfinanszírozási igényekből kifolyólag, míg a beruházási célok visszaesésével a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek tekintetében nettó 14 és 15 százalékuk tapasztalt csökkenő keresletet. 2024 második félévére előretekintve a bankok harmada tovább élénkülő keresletre számít a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt, és mintegy negyede a forinthitelek iránt is az általános kamatkörnyezet kedvezőbbé válása okán.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.