A forinthitelek kamatlába emelkedett, az euróhiteleké csökkent áprilisban

2022. 06. 24., 16:27

Az 1 millió euró érték alatti forint hitelek átlagos kamata a 2022 áprilisában megkötött szerződésekben 8,48 százalék volt, 1,00 százalékponttal magasabb, mint egy hónappal korábban; 2021. áprilisban ez a mutató még 2,90 százalék volt – tájékoztatott a jegybank.

Az 1 millió euró feletti értékkategóriában valamivel alacsonyabb, 7,30 százalékos volt áprilisban az átlagos kamatláb, itt az előző hónaphoz képest 0,40 százalékpontos volt az emelkedés (egy évvel korábban még 2,03 százalékos volt az átlagkamat).

Az euróhitel-szerződések esetében ugyanakkor csökkentek a kamatlábak. Az 1 millió euró alatti hiteleknél az átlagos kamat a márciusi 2,19 százalékról 1,91 százalékra mérséklődött, az 1 millió euró feletti hitelek esetében pedig 2,43 százalékról 2,28 százalékra. (Egy évvel korábban ezeket a szerződéseket 1,66, illetve 1,12 százalékos átlagos kamatláb mellett kötötték meg.)

Az 1 millió eurónál kisebb értékű új szerződések összértéke a forinthitelek esetében 17,3 milliárd forint volt, ez egy hónappal korábbi 20,4 milliárd forinttól és a 2021. áprilisi 20,6 milliárd forinttól egyaránt elmarad. A hasonló értékű euró hitelek összege ezzel párhuzamosan nőtt (2022. 3,5 milliárd forint, március: 2,5 milliárd forint, 2021. április: 2,9 milliárd forint).

Az 1 millió eurónál nagyobb értékű forinthitelek körében az új szerződések összértéke a márciusi 134,2 milliárd forint után visszatért az egy évvel korábbi szint közelébe (2022. április: 44,2 milliárd forint, 2021. április: 43,7 milliárd forint). Ebben az értékkategóriában az euróhitel-szerződések összértéke 2022 áprilisában 55,3 milliárd forint volt, ez 2,7 milliárd forinttal elmarad az egy hónappal korábbitól, de 6,3 milliárd forinttal meghaladja a 2021. áprilisi szintet.

Forrás: KAVOSZ

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS