Az MKB ügyfelei jelentősen megerősödve vághatnak neki a nyitásnak és erre a bank okkal büszke.
Balogh Péter, az MKB Nagyvállalati Ügyfélkapcsolatok és Strukturált Finanszírozás terület ügyvezető igazgatója munkájában három dologra büszke. Az MKB sikereire a vállalati hitelpiacon, a tavaly júniusban indult „most” kampányuk sikerére, eredményére és arra, hogy mindez segíteni tudta ügyfeleiket abban, hogy már idén olyan fejlesztéseket, beruházásokat végezhetnek, amelyek további piaci térnyerést eredményezhetnek számukra. Mindezek mellett nagyon várja már a zöld programjaik és terveik szélesebb körű bemutatását.
– Mit jelentett a bank életében 2020-ban a „back to the market” megvalósulása és hogyan fordítaná le ezt egy laikus számára?
– 2019. végére lezártunk egy korszakot az MKB-nál, amelyben más fókuszok, feladatok jellemezték a működésünket. Az Európai Bizottság által felügyelt időszak sikeres lezárása után 2020. az MKB és ügyfelei számára is a lehetőségek éveként indult Ezt azonban az év első szakaszában megakasztotta a pandémiás helyzet okozta bizonytalanság. Ezen azonban szerencsére nagyon gyorsan túllendültünk és látványos sikereket értünk el.
– A nagyvállalatok életét is jelentősen befolyásolták a Covidhoz kötődő működési átalakítások, fogyasztási szokások változásai, ilyenformán a banki finanszírozások, hitelek tekintetében előfordulhattak speciális kérések, szerződésmódosítások, kockázatok. Milyen mértékűek voltak ezek és mennyiben befolyásolták a bank éves terveit?
– A nagyvállalatok egészen másképp élték meg és reagálták le ezt a pandémiás időszakot, mint a kisebb cégek. Az MKB-nak eléggé szerteágazó az iparági portfóliója, így jelentős az iparági rálátásunk. Azt állapítottuk meg, hogy a nagyvállalatok a kezdeti egy-két hónapos bizonytalanságot követően - amikor valóban megváltozott a bankolási szokásuk: az összes forrásukat összegyűjtötték, hitelkereteiket lehívták, hogy a legmagasabb tartalékkal tudják elkezdeni ezt a kezdetben sötétben való tapogatózást – visszaálltak egy normális szintre. A nagyon érintett pár ágazatot kivéve, az ipari termelésben is érzékelhető volt, hogy a kezdeti bizonytalanságot gyorsan rendezni tudták a cégek és elképesztő gyorsan visszaálltak a normális ügymenetre, így az éves tervek megvalósulása terén nem okozott látványos változást a pandémia, sőt, azt mondhatom, hogy sokan kimondottan eredményesek lettek. Az ügyfelek bankolási szokásaikban is érzékelhető volt a gyors visszarendeződés.
– Mennyiben alakította át a banki működést és a „back to the market”-et a pandémia?
– A kiszolgálási modellben nyilvánvalóan volt látható változás, hiszen átálltunk az online kapcsolattartásra. A kommunikációs újdonságok tanulási fázisa hamar megtörtént és a tavasz végére már olyannyira megszoktuk, mintha mindig is ezt csináltuk volna. Köszönhetően ennek, a vállalati üzletág kimondottan sikeres évet zárt. Eredményeinket annak is köszönhetjük, hogy számos olyan termék jelent meg a piacon a támogató intézmények részéről, melyek a pandémia hatásainak enyhítésére jöttek létre és amit a közép- és nagyvállalatok is igénybe tudtak venni.
Ráadásul a pandémia nehézségei ellenére vagy éppen amiatt, az ügyfeleink számára egy olyan páratlan lehetőség adódott finanszírozásra a krízis termékeknek köszönhetően, ami kihagyhatatlan és vissza nem térő. Ezért akik valamilyen hitelben gondolkodnak, azoknak célszerű most feladniuk a hezitálást és elindulni a fejlődés útján banki segítséggel és finanszírozással.
– A moratórium megszűnése kapcsán számítanak problémássá váló vállalatokra?
– A nagyvállalati szegmensben nem.
– A most zajló COVID-nyitás a piac számára is fellélegzést, a nagyvállalatoknak is megkönnyebbülést jelenthet, reményt a könnyebben tervezhető jövőre. Egy banknak jelent egyéb változást is a nyitás?
– A visszatérés a normális ügymenetre számunkra is megnyugvást jelent. Nagyvállalati oldalról nézve azonban jelentős változást nem fogunk érzékelni, leszámítva, hogy a megnövekedett, kedvező feltételekkel biztosított hitelállománnyal rendelkező cégek most nagy valószínűséggel jelentős aktivitással, beruházásokkal, piaci térnyerést célzó intézkedésekkel vágnak neki ennek az időszaknak. Ezért az ügyfeleink megerősödésére, terjeszkedésére számítunk a nyitást követő hónapokban, években, amiben nekünk is volt és lesz szerepünk és erre nagyon büszkék vagyunk.
– A személyes találkozók, kapcsolattartások minden területen létfontosságúak. Mennyire érezte ennek hiányát az elmúlt évben, illetve mivel igyekezett ezt a kényszerű távolságtartást kiváltani más módszerekkel?
– Nagyvállalatoknál a folyamatos kapcsolattartásnak csak egy kis része történik személyesen, de a stratégiai megbeszéléseket, időszakos egyeztetéseket személyesen intéztük és ez nagyon hiányzik. Bármennyire hatékony és hasznos a digitális, online kapcsolattartás, azért a személyes jelenlétet semmi sem pótolja.
– A pandémia mellett a globális környezetvédelem fontossága fókuszba állította a zöld célokat, ezen belül a fenntartható finanszírozást, ami már nem csak kis civil szervezetek elvárása, hanem komoly társadalmi nyomás a cégeken. Ezekre az új kihívásokra milyen konstrukciókkal készült az MKB?
– Az MKB célkitűzéseiben már a pandémia előtt is szerepelt a zöld célok elérése. A zöld finanszírozás növekedése mellett az MKB Pénzügyi Csoport szakosodott tagjával elkezdtük a zöld-kötvény programot. Emellett a megújuló energia finanszírozása terén az MKB a piaci részesedése felett teljesít. Azonban az igazi kiteljesedés még csak ezután jön. A jövőben a cégek számára fontos mérőszám lesz, hogy ki mennyire képes zöld célokat elérni és ezt később pénzre váltani, részvényesi értékké formálni. Az MKB élen jár abban, hogy ezen az úton elkísérje az ügyfeleit.
További információkért kattintson az mkb.hu oldalára.
A fotón: Balogh Péter, az MKB Bank Nagyvállalati Ügyfélkapcsolatok és Strukturált Finanszírozási terület ügyvezető igazgatója
(Fotó: MKB Bank)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.