Az új vállalati hitelszerződések majdnem fele támogatott hitelkonstrukció

A 2023. júniust megelőző évben a hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya tranzakciós alapon 11 százalékkal nőtt, ami az előző év végéhez képest érdemi lassulást jelent, európai uniós összehasonlításban azonban továbbra is a harmadik legmagasabb érték – olvasható az MNB „Nemzetközi trendekkel összhangban lassult a hazai hiteldinamika” című közleményében.

Az éves nagyvállalati hiteldinamika 16 százalékra, míg a kkv szegmensben 10 százalékra lassult június végére. Az új hitelkihelyezések volumene 2023 második negyedévében a teljes vállalati szegmensben lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának szintjével, míg a kkv-hitelek esetében jelentősen, 31 százalékkal elmaradt attól, amiben a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is szerepet játszott.

A támogatott vállalati hitelek aránya az előző negyedévi 37 százalékról 46 százalékra emelkedett az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül, részben az új, kedvező kamatozás mellett elérhető vállalati hitelösztönző programok – a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – felfutása miatt. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok érdemben nem változtattak a vállalati hitelfeltételeken, és 2023 második felére előretekintve sem várható lényegi változás. A bankok a második negyedévben növekvő keresletet tapasztaltak a forint-, a deviza- és a rövid lejáratú hitelek iránt is, míg a hosszú lejáratú hitelek esetében, a beruházási tervek bizonytalanná válásával a kereslet további csökkenéséről számoltak be. 2023 második félévében a vállalati hitelkereslet élénkülésére számítanak a bankok. A Banki konjunktúrafelmérés alapján a hitelintézetek mintegy fele növelni tervezi teljes vállalati- és kkv-hitelállományát az év második felében.