A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén – derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.
A január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint Magyarországon a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagától. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.
Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren: a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát. A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.
Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek.
„Tavaly február-március óta teljesen máshogy állunk az egészségünk és a megélhetésünk védelme érdekében megtehető lépésekhez. Ennek nyomán látványosan megnőtt a lakosság körében az igény a kockázati és a megtakarítással egybekötött életbiztosítások, a jövedelempótló és hitelfedezeti biztosítások, valamint az egészségbiztosítási termékek iránt. Ennek a fajta öngondoskodásnak a megkönnyítése érdekében 2020 után további termékfejlesztésekkel és az értékesítési csatornák fejlesztésével igyekszünk segíteni, hogy ügyfeleink védve legyenek a váratlan helyzetek pénzügyi hatásaitól” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Hozzátette: „erről szólt tavaly a 100 százalékban digitális értékesítési megoldásunk bevezetése, és a kockázatkizárási idő drasztikus lerövidítése is egyes biztosítási termékeknél, illetve, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos káreseményeknél is ugyanúgy térítünk ügyfeleink részére”.
A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia: 25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna.
Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28 százalék), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28 százalék). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.
A mostani gazdasági nehézségek kapcsán a válaszadók mintegy 40 százaléka érez visszaesést az anyagi helyzetében, a jövőre vonatkozó kilátásaiban és a biztonságérzetében, döntő többségük ráadásul tartósnak gondolja ezt a krízist. Ennek fényében biztató jel, hogy minden harmadik 24-59 évesben – közülük is mindenekelőtt a gyermekes háztartásban élőkben – fölmerült a járvány kitörése óta, hogy a vizsgált biztosítástípusok közül legalább egyet megkössön; a felsőfokú végzettségűek és a saját bevallásuk szerint jó anyagi helyzetben lévők bő háromnegyede erre akár teljes egészében online ügyintézés keretében is késznek mutatkozik.
Nem tudja elviselni, ha kukából eszik valaki.
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.