Tudatosabbak lettünk, de tervezni még nem merünk annyira

A január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint Magyarországon a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagától. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.

Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren: a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát. A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.

Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek.

„Tavaly február-március óta teljesen máshogy állunk az egészségünk és a megélhetésünk védelme érdekében megtehető lépésekhez. Ennek nyomán látványosan megnőtt a lakosság körében az igény a kockázati és a megtakarítással egybekötött életbiztosítások, a jövedelempótló és hitelfedezeti biztosítások, valamint az egészségbiztosítási termékek iránt. Ennek a fajta öngondoskodásnak a megkönnyítése érdekében 2020 után további termékfejlesztésekkel és az értékesítési csatornák fejlesztésével igyekszünk segíteni, hogy ügyfeleink védve legyenek a váratlan helyzetek pénzügyi hatásaitól” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette: „erről szólt tavaly a 100 százalékban digitális értékesítési megoldásunk bevezetése, és a kockázatkizárási idő drasztikus lerövidítése is egyes biztosítási termékeknél, illetve, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos káreseményeknél is ugyanúgy térítünk ügyfeleink részére”.

A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia: 25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna.

Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28 százalék), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28 százalék). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.

A mostani gazdasági nehézségek kapcsán a válaszadók mintegy 40 százaléka érez visszaesést az anyagi helyzetében, a jövőre vonatkozó kilátásaiban és a biztonságérzetében, döntő többségük ráadásul tartósnak gondolja ezt a krízist. Ennek fényében biztató jel, hogy minden harmadik 24-59 évesben – közülük is mindenekelőtt a gyermekes háztartásban élőkben – fölmerült a járvány kitörése óta, hogy a vizsgált biztosítástípusok közül legalább egyet megkössön; a felsőfokú végzettségűek és a saját bevallásuk szerint jó anyagi helyzetben lévők bő háromnegyede erre akár teljes egészében online ügyintézés keretében is késznek mutatkozik.